Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkára átfogó reformokat jelentett be a magyar kulturális intézményrendszerben. A tervek között szerepel az örökségvédelem megerősítése, a kulturális dolgozók bérének rendezése és a közgyűjteményi szektor decentralizációja. Az államtitkár Facebook-oldalán részletezte a ciklus végéig megvalósítandó célokat, valamint az első száz nap eredményeit is.
Az államtitkár bejelentései szerint a ciklus végéig több kulcsfontosságú területen várhatók változások. Felállítják az Örökségvédelmi Hivatalt, amely országos hatáskörrel, egységes szakmai gyakorlattal és valós döntési jogkörrel fog működni. Emellett egy 21. századi közgyűjteményi és örökségvédelmi törvény megalkotását is tervezik, amely a jelenlegi, elavult szabályozást váltaná fel, biztosítva a kiszámítható és szakmai alapokon nyugvó működést.
Rendezni kívánják az Iparművészeti Múzeum kilenc éve tartó zárva tartásának ügyét, elindítva az épület műemléki és múzeumi szempontokat egyaránt figyelembe vevő rekonstrukcióját. Megerősítik a vidéki közgyűjteményeket és örökségvédelmi helyszíneket, hangsúlyozva, hogy a helyi közösségek identitásának őrzőiként azonos szakmai figyelmet és támogatást érdemelnek. Létrehoznak egy alkotóművészeti főosztályt is, melynek feladata a kortárs magyar alkotóművészet nemzetközi pozicionálásának támogatása lesz.
Kiemelt cél a kulturális dolgozók bérének rendezése, mivel a könyvtári, levéltári és múzeumi szakemberek fizetése jelenleg a garantált bérminimum közelében mozog, ami szakember-elvándorláshoz vezethet. Ezen a területen a szakszervezetekkel közösen dolgoznak a megoldáson. Végül, de nem utolsósorban, a decentralizáció jegyében január 1-jével visszaadják a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményeinek önállóságát, ehhez szükséges jogszabályi hátteret is átalakítva az érintettek bevonásával.
Az államtitkár bejegyzéseiben utalt az elmúlt évtizedek problémáira, amelyek indokolttá teszik a mostani reformokat. Az örökségvédelem az elmúlt időszakban szétszabdalva, önálló intézményi háttér nélkül működött, ami gyengítette hatékonyságát. A kulturális dolgozók alacsony bérezése hosszú távon veszélyezteti az intézmények szakember-ellátását és működését.
Az első száz nap eredményeit összefoglalva Sári Zsolt említette az elszámoltatást a közgyűjteményekben, melynek során átvilágítást rendeltek el a kulturális háttérintézményekben. Ennek nyomán három kiemelt intézmény – az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum – vezetőjét felmentették. Elrendelték a kölcsönadott műtárgyak teljes körű átvilágítását és nyilvános adatbázisba vételét, valamint a műemlék- és örökségvédelem az Építési és Közlekedési Minisztériumtól az államtitkársághoz került.
Munkacsoport alakult az MNM Közgyűjteményi Központ decentralizációjának és a jogszabályi háttér átalakításának előkészítésére. Kilenc év után újra megnyitották az Iparművészeti Múzeum kapuit. Az államtitkár „urambátyám-rendszer” felszámolásáról beszélt, bevezetve a nyílt, átlátható pályázati rendszert a háttérintézményekben, ahol a felmentett igazgatók helyére ideiglenes vezetők kerültek, a végleges kinevezésekről pedig pályázat dönt majd. Feltárták az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet súlyos működési problémáit, és rendkívüli szakfelügyeleti vizsgálatot rendeltek el.
A bejelentett változások célja a magyar kultúra intézményrendszerének modernizálása és stabilizálása. Az Örökségvédelmi Hivatal felállítása és az új törvény megteremtheti a nemzeti örökség hatékonyabb és egységesebb védelmének jogi és intézményi kereteit. A decentralizációval és a vidéki intézmények megerősítésével a helyi közösségek kulturális értékei is nagyobb figyelmet kaphatnak, és az intézmények önállósága növelheti a szakmai autonómiát.
A kulturális dolgozók bérének rendezése kulcsfontosságú a szektor vonzerejének növeléséhez és a szakemberek megtartásához, biztosítva a minőségi munkát. Az alkotóművészeti főosztály létrehozása hozzájárulhat a kortárs magyar művészet nemzetközi elismertségének növeléséhez. Az elszámoltatás és az átlátható pályázati rendszer bevezetése a korábbi hiányosságok orvoslására és a bizalom helyreállítására irányul, elősegítve a szakmai alapú működést.
Sári Zsolt célja, hogy a ciklus végére a magyar kultúra szabadon működhessen, és olyan rendszer álljon a gyűjtemények, műemlékek és alkotók mögött, amely teret ad a fejlődésnek, nem pedig irányít. Az államtitkár elmondása szerint száz nap kevés egy évtizedes problémák teljes orvoslására, de elegendő ahhoz, hogy a kormányzat komolyan vegye ígéreteit és megkezdje a szükséges változtatásokat.
A folyamatban lévő munkák, mint az MNM Közgyűjteményi Központ decentralizációján dolgozó munkacsoport, vagy a szakszervezetekkel újraindított párbeszéd, a jövőbeni együttműködés alapjait fektetik le. Az intézményvezetők, érdekképviseletek és munkavállalók bevonása a jogszabályi háttér átalakításába a szélesebb körű konszenzus és a fenntartható megoldások elérését célozza. A bejelentett intézkedések hosszú távon formálhatják a magyar kulturális életet, elősegítve annak megújulását és stabilitását.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása