A magyar kormány jelentős változtatásokat javasol a pedagógus-továbbképzési rendszerben. A cél a képzések decentralizálása, az ideológiai befolyás csökkentése és a helyi igényekhez jobban igazodó szakmai fejlődés elősegítése. A rendeletmódosítás társadalmi egyeztetése szeptember 26-ig zajlik, ami az átalakítás első ütemét jelenti.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint egy olyan rendszer kialakítása a cél, amely valódi szakmai segítséget nyújt a pedagógusoknak, mentes az ideológiai befolyástól és jobban igazodik az iskolák helyi igényeihez. A pedagógusok folyamatos szakmai megújulása és módszertani ismereteik frissítése alapvető fontosságú a változó társadalmi és technológiai környezetben.
A Tisza-kormány által javasolt átalakítás első üteme három fő ponton módosítja a jelenlegi rendszert. Az egyik legfontosabb újdonság, hogy az iskolák saját belső továbbképzéseket szervezhetnek. Ezek a képzések kapcsolódhatnak az intézmény pedagógiai programjához, helyi tantervéhez, értékelési rendszeréhez, működéséhez és a nevelőtestület szakmai fejlesztési igényeihez.
A belső továbbképzések témakörei széles skálán mozoghatnak, többek között magukban foglalhatják az alapkészségek fejlesztését, a digitális pedagógiát, az inkluzív nevelést, a gyermekvédelmet, a környezeti nevelést, a pályaorientációt, valamint az intézményi innovációkat és jó gyakorlatokat. Az ilyen belső képzések szakmai programját az igazgató a nevelőtestület bevonásával hagyja jóvá, és egy pedagógus évente legfeljebb egy ilyen képzést számíthat be, amiért tizenöt kreditet szerezhet. A fenntartók normatív támogatást kapnak ezek finanszírozására a pedagógusok létszáma alapján.
Átmenetileg megszüntetnék a tartalmi megújító képzéseket, amelyeket eddig központilag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezett. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felülvizsgálja ezek tartalmát, különös tekintettel az ideológiai befolyásra. A tervek szerint ezek a képzések később szabadon választható formában térhetnek vissza a kínálatba. Megmaradnak ugyanakkor a köznevelési igazgatóképzések, a hitéleti és a felsőoktatási szakirányú továbbképzések.
A harmadik jelentős változás, hogy a pedagógusgyakornokoknak a jövőben nem kell vizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből. Ezt a vizsgát korábban több pedagógusszervezet is felesleges bürokratikus tehernek minősítette. A kormány ezt a módosítást átmeneti intézkedésként vezeti be a tanévre, miközben kidolgozza a hosszabb távú továbbképzési rendszert. A már megkezdett vagy elvégzett képzések beszámítanak az ötéves továbbképzési ciklusba.
A tanárok továbbképzésének rendszere 2025-ben (vagy azóta) esett át jelentős átalakításon, amikor a képzések szervezését központosították. Az akkori rendelet két fő típust különböztetett meg: a tartalmi megújító és a választható képzéseket. Az előbbire az igazgató kötelezhette a tanárt, míg az utóbbit a pedagógus szabadon választhatta. A tartalmi megújító képzések szervezését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a választható képzésekét az Oktatási Hivatal vette át.
A központosított rendszer kritikák kereszttüzébe került, mivel a képzések egy része kiemelt célként a „nemzeti öntudat” és a „hazafias nevelés” erősítését jelölte meg, ami ideológiai befolyásolásra adott lehetőséget. Emellett a képzések gyakran elavultak, bürokratikusak voltak, és nem alkalmazkodtak az iskolák eltérő igényeihez vagy a helyi kihívásokhoz. A tanároknak sokszor munkaidőn kívül, hétvégén kellett elvégezniük a képzéseket, ami jelentős többletterhet jelentett számukra.
A továbbképzések gyakorisága is változott: az 1997-es rendelet szerinti hétéves, 120 órás ciklust 2025. szeptember 1-jétől ötéves, 120 kredites ciklus váltotta fel. A korábbi rendszerben a tanárok gyakran nem az érdeklődésük vagy hiányosságaik alapján választottak képzést, hanem azt, ami elérhető volt, vagy gyorsan pontot biztosított.
Az átalakítás célja, hogy a pedagógus-továbbképzés valóban támogassa a tanárok szakmai fejlődését és az oktatás minőségét, ahelyett, hogy adminisztratív teher lenne. A központosított, ideológiailag befolyásolt képzések helyett a kormány a nagyobb szabadságot és a helyi igényekhez való igazodást hangsúlyozza. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem monopóliumának megszüntetése kulcsfontosságú lépés ebben a folyamatban.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) átmeneti megoldásként elfogadhatónak tartja a tervezetet, üdvözölve a választható és belső képzések nagyobb szerepét, valamint az NKE kizárólagos szerepének megszűnését. A szakszervezet szerint pozitív, hogy a tanárok szakmai fejlődése az iskolák saját szükségleteihez igazítható. Azonban a PDSZ több kritikát és javaslatot is megfogalmazott.
A PDSZ szerint a továbbképzéseket tanítás nélküli munkanapokon, munkaidőben kellene megszervezni, hogy elkerüljék a pedagógusok többletmunkáját. Javasolják a tanárok feladatainak és kötelező óraszámának mérséklését is, hogy felszabaduljon idő a képzésekre. A szakszervezet kevésnek tartja a 15 kredites belső továbbképzési keretet az ötéves ciklusban előírt 120 kredithez képest, ami mindössze 12,5 százalékot jelent.
Az átalakítás első üteme egy hosszabb távú folyamat kezdete, melynek során a pedagógus-továbbképzés teljes rendszerét felülvizsgálják és megújítják. A második ütemben tervezik a piaci alapú, szabadon választható képzések visszaépítését, valamint a szakképzési és bölcsődei dolgozók bevonását a rendszerbe. A kormány célja egy olyan rugalmas és releváns rendszer kialakítása, amely valóban támogatja a pedagógusok szakmai fejlődését.
A PDSZ kiemeli, hogy a nevelőtestület bevonása mellett a tanároknak érdemi döntési jogot kell kapniuk a képzésekkel kapcsolatban. A szakszervezet szerint a továbbképzésnek nem újabb adminisztratív kötelezettségnek kell lennie, hanem a szakmai autonómiát és a választási lehetőséget kell erősítenie. A tanárok munkaterheinek csökkentése és a megfelelő díjazás nélkül a továbbképzés átalakítása csak részleges megoldást jelenthet a rendszer problémáira.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása