A kormány által közzétett új adatbázis rávilágított, hogy jelentős állami támogatásokhoz jutottak olyan civil szervezetek, amelyek vezetői a Fidesz jelöltjeiként szerepeltek a 2024-es önkormányzati választáson. A vizsgálat szerint legalább hatszáznál is több ilyen egyesület részesült közpénzekből az elmúlt években.
A múlt héten nyilvánosságra hozott, kereshető adatbázis a Városi Civil Alap (VCA), a Falusi Civil Alap (FCA), a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), valamint egyéb központi, egyedi civil támogatásokat foglalja magában. A gyűjtés során kizárólag azokat az egyesületeket vették figyelembe, amelyek vezető tisztségviselője hivatalosan is a Fidesz logójával indult a polgármesteri vagy önkormányzati képviselői posztért 2022 és 2026 között.
Fontos megjegyezni, hogy a Fidesz támogatásával, de papíron függetlenként vagy helyi civil szervezet színeiben kampányoló jelöltek szervezeteit nem tartalmazza a jelenlegi vizsgálat. Más politikai pártokhoz, mint például a Mi Hazánkhoz, DK-hoz vagy MSZP-hez köthető civil szervezetek a fideszesekhez képest csupán töredékét kapták az állami támogatásoknak.
Az elemzés szerint az igazán nagy civil támogatások olyan ismertebb alapítványokhoz kerültek, mint a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) vagy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC). Ezek az összegek milliárdos nagyságrendűek lehetnek, jelezve, hogy a most feltárt esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Számos konkrét példa mutatja be a támogatások elosztását a fideszes önkormányzati politikusokhoz köthető szervezetek körében. Békéssámson polgármestere, Annus István vezette Magyar Sámsonok Alapítvány tavaly és idén is 50-50 millió forint NKA-támogatást kapott kulturális és közösségépítő programokra, emellett a Miniszterelnöki Kabinetirodától további 3 millió forintban részesült.
Az alapítvány a Telex korábbi beszámolója szerint több Fidesz kampányrendezvényt is finanszírozott, például Szijjártó Péter és Erdős Norbert orosházi fórumát. Annus István a megkeresésre azt állította, hogy a rendezvényeket nem NKA-s forrásból, hanem „más adományokból” fedezték, annak ellenére, hogy a helyi sajtóban Fidesz-molinók is látszottak a helyszínen.
Annus másik szervezete is kapott támogatást, így a polgármesterhez köthető szervezetek összesen 109,7 millió forintot kaptak öt év alatt. Hasonlóan magas összeg, 109 millió forint jutott a nyíregyházi Jövőnk Közössége Egyesületnek, melynek elnöke Lovas Kovácsné Nagy Erika, Fidesz–KDNP-s önkormányzati képviselő.
A nyíregyházi egyesület állítólag helyi értékek megőrzésére és közösségépítésre kapta a pénzt, de a nyilvános adatokból nem derül ki a pontos felhasználás. A Tisza Párt helyi képviselője, Szakács Péter Lajos a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult az adatok kiadásának megtagadása miatt.
A Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány, melyet Szabó Zsolt volt fideszes országgyűlési képviselő alapított és Köves Gábor Nándorné, korábbi önkormányzati képviselő vezet, több mint 96 millió forint állami támogatást kapott öt év alatt. Az RTL Híradója szerint az alapítvány székhelyén nem találták működés nyomát, és a kampányban rajzpályázat győzteseinek ajándékait Szabó Zsolt személyesen vitte ki, gyerekek arcát takarás nélkül megosztva videókon.
A Vasvári Pál Polgári Egyesület 86 millió forinttal szerepel a toplistán, társelnökei Bauer Ferenc és Tóth Kálmán, Fidesz–KDNP-s XVIII. kerületi képviselők. Az egyesület 2023-ban Szijjártó Pétert tüntette ki Vasvári-díjjal, és jelentős állami forrást kapott 2023-ban és idén is.
Budán is jelentős összegekhez jutottak Fideszhez köthető szervezetek: N. Szász Adrián XII. kerületi képviselő Best Budának Egyesülete 79,3 millió forintot, míg Bodnár Előd I. kerületi képviselő Budai Polgári Köre 68,75 millió forintot kapott. Utóbbi többek között egy fideszes kerületi propagandalapot adott ki, míg a Best Budának Egyesület 40 millió forint NKA-támogatást már visszafizetett.
Salgótarjánban a fideszes alpolgármesterekhez köthető szervezetek, mint a Polgári Salgótarjánért Alapítvány, valamint Fenyvesi Gábor és Tolnai Sándor alpolgármesterek egyéb egyesületei is jelentős kormányzati támogatásban részesültek, összesen több mint 150 millió forint értékben. Hasonlóan, Dankó Dénes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés fideszes alelnöke és Sátoraljaújhely korábbi alpolgármestere is több szervezeten keresztül jutott állami forrásokhoz, amelyek összértéke meghaladta a 87 millió forintot.
Az állami támogatások elosztásának ezen mintázata felveti a kérdést a civil szervezetek függetlenségével és a közpénzek felhasználásának átláthatóságával kapcsolatban. Különösen aggályos lehet, ha a támogatott egyesületek tevékenysége összefonódik politikai kampányokkal vagy pártérdekekkel, ahogy azt több esetben is jelezték.
A források elosztásának egyenlőtlensége a különböző politikai pártokhoz köthető szervezetek között szintén fontos szempont. Ez a helyzet potenciálisan torzíthatja a civil szféra sokszínűségét és a politikai verseny tisztaságát.
Az adatbázis nyilvánosságra hozatala és az azt követő elemzések rávilágítanak a civil szféra finanszírozásának komplexitására és a felmerülő etikai kérdésekre. Az olyan esetek, mint a NAIH-hoz fordulás vagy a támogatások visszafizetése, jelzik, hogy a téma továbbra is a közérdeklődés középpontjában marad.
A további vizsgálatok és az átláthatóság növelése kulcsfontosságú lehet a közbizalom fenntartásához és a civil szervezetek valódi céljainak biztosításához. A feltárt adatok valószínűleg csak egy részét mutatják be a teljes képnek, további elemzésekre és ellenőrzésekre lehet szükség.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása