Hétfő este a Szemlélek Klubban tartottak nagyszámú érdeklődőt vonzó kerekasztal-beszélgetést „Állam és egyház kapcsolata a NER után” címmel. Az eseményen Tarr Zoltán kulturális miniszter, Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, valamint Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője osztotta meg gondolatait. A moderátor Szőnyi Szilárd, a Szemlélek főszerkesztője volt, Gégényi István, a Szemlélek Alapítvány elnöke pedig a békés párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A résztvevők az állam és az egyház közötti viszony aktuális helyzetét és jövőjét elemezték.
Tarr Zoltán örömét fejezte ki a beszélgetés kapcsán, ezt az elmúlt öt hónap egyik eredményének nevezve. Kiemelte, hogy az egyházakkal megkezdődtek az egyeztetések, ami az elmúlt tizenhat évben nem volt jellemző. Célja egy szakmailag megalapozott, a társadalmat segítő képviselettel való tárgyalás.
Prőhle Gergely az emberi hangú párbeszéd jelentőségét hangsúlyozta, függetlenül felekezeti hovatartozástól vagy pozíciótól. Megjegyezte, hogy az evangélikus közösségek nem dimenzionálják túl az állam és egyház kapcsolatát, ami segítette őket a missziós munka végzésében. Rubovszky Rita a történelmi egyházak oktatási intézményeinek felelősségét emelte ki, amelyek közel kétmillió embert érintenek.
Elmondása szerint jelenlegi pozíciójában nem csupán felekezeteket, hanem egy szakmát is képvisel, és a keresztény értékek áthatják az oktatásról alkotott szakmai véleményüket. Tarr Zoltán visszautasította Prőhle azon állítását, miszerint Magyar Péter nem találkozott volna egyházi vezetővel a választások előtt, hangsúlyozva, hogy óvatosan jártak el, hogy senkit ne hozzanak kellemetlen helyzetbe. Leszámoltak az oktatási rendszer szétzilálásával, és nem kívánnak politikai befolyást gyakorolni az egyházakra.
Tarr Zoltán szerint komoly távolságtartás tapasztalható az egyházak részéről a jelenlegi kormány felé. Ennek okai között említette az előző kormány kommunikációját, a háborúval való riogatást és a KDNP azon üzenetét, miszerint a Tisza párt egyházellenes lenne. Hozzátette, hogy ez a kommunikáció ma is folytatódik, és a nagyszámú egyházi intézmény lehetőséget adhat leváltott politikusoknak menedékre.
Úgy vélte, hogy egy mesterségesen gerjesztett bizalmatlanság nehezíti a kommunikációt, amit csak idő és cselekedetek oldhatnak fel. Rubovszky Rita a probléma komplexitására hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy az egyházak a rendszerváltásra traumatizált helyzetből futottak rá, elveszítve korábbi "aranykorukat". Ez a helyzet egyfajta "csengőfrászt" alakított ki bizonyos kor fölötti felekezeti tagokban, amelyre az elmúlt tizenhat év nyugalmat hozott.
Ez a biztonság azonban függőséget is okozott, ezért fontosnak tartja elválasztani a függést és a visszaéléseket a rendszerben hősiesen dolgozó tömegektől. Prőhle Gergely elismerte, hogy az Orbán-kormánnyal volt megállapodásuk fejlesztésekről, de csak élő közösségeknél, és nem érkezett tőlük speciális kérés, sem hozzájuk.
Prőhle Gergely szerint drámaian megnőtt az egyházellenes megnyilvánulások száma, amelyek egy részét komolyan kell venni. A társadalmi fogyás nyomot hagy a politikai életen is, ami magyarázhatja, hogy Magyar Péter a kampányban miért nem találkozott egyházi vezetőkkel. A jelenlegi kormányban sokan "fényévekre vannak az egyházi gondolkodástól", miközben vannak vallásos tagok is, mint Tarr vagy Magyar.
A legfőbb kérdés, hogy ők miként tudják enyhíteni ezt az ellentétet, és hogyan tudnak közösen társadalmi szolgálatot megvalósítani. Rubovszky Rita az önvizsgálat és önreflexió fontosságát hangsúlyozta mindkét fél részéről. Véleménye szerint Magyarországon a Kádár-rendszer mélyítette el az államtól való függést és a felelősségvállalás hiányát, amit az elmúlt tizenhat év tovább erősített.
Ezért türelemre van szükség az egyházak, az állam és az emberek felé is. Tarr Zoltán kiemelte, hogy a mai helyzet alapvetően más, mint hat hónappal ezelőtt volt, és újfajta viszonyt kell kialakítani az április előtti időszakkal.
Tarr Zoltán reményét fejezte ki, hogy a párbeszéd a társadalmi árkok betemetését szolgálja majd, nem pedig azok mélyítését. Azt szeretné, ha a felekezetek és az állam az emberek és a társadalom problémáinak megoldása érdekében tudnának együttműködni. Kiemelte, hogy a Tisza másként viszonyul az egyházhoz, mint az előző kormány, és nem kényszeríti semmire a felekezeteket.
Prőhle Gergely elismerte a helyzet újszerűségét és a Tisza pártra háruló hatalmas felelősséget, különösen a fiatal szavazók miatt. Javasolta, hogy az egyháznak is modernizáláson kell keresztülmennie, hogy kapcsolódni tudjon ehhez a generációhoz, példaként Franciaországot említve. Hozzátette, hogy Tarréknak kell túllépniük az előző választási kampányban tapasztalt "gyalázatos" bánásmódon, hogy esély legyen a közös építkezésre.
Tarrnak saját kormányán belül is edukációs feladata van, sőt saját magával szemben is, hogy a vallásos és nem vallásos kormánytagok közötti különbséget áthidalja. A jövőben az idő és a cselekedetek fogják megmutatni, hogy a bizalmatlanság feloldható-e, és az állam és egyház közötti kapcsolat valóban a társadalmi szolgálatot helyezi-e előtérbe.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása