Az Országgyűlés keddi ülésén kulcsfontosságú döntések születnek az Alkotmánybíróság (AB) jövőjével kapcsolatban. A képviselők először az alkotmánybírósági törvény módosításáról határoznak, majd ezt követően titkos szavazással megválasztják a testület öt új tagját. Ezek a lépések az Alaptörvény 17. módosításának részeként valósulnak meg, amely alapvetően átszabta az Alkotmánybíróság személyi összetételét, választási szabályait és jogköreit.
A parlamenti ülésen a jogszabály-módosítások mellett az új alkotmánybírák megválasztása áll a fókuszban. A törvényjavaslat részletesen szabályozza az AB elnökének kiválasztási folyamatát. Eszerint az elnöki pályázatot egy eseti bizottság készíti elő, amely az Alkotmánybíróság három legidősebb tagjából áll, és a főtitkár hívja össze. A pályázatok benyújtására legalább 30, de legfeljebb 45 napot kell biztosítani, és pontosan meghatározzák a pályázóknak figyelembe veendő szempontokat.
Az elnök megválasztásához az alkotmánybírák több mint felének szavazata szükséges. Amennyiben kevesebb mint két jelöltre lehet szavazni, a jelölt támogathatóságáról döntenek. Sikertelen voksolás esetén a szavazás legfeljebb három alkalommal ismételhető meg. A Tisza Párt már korábban nyilvánosságra hozta öt alkotmánybíró-jelöltjét, akik ismert és elismert jogászok. Közülük négyen azonnal elfoglalhatják helyüket, míg az ötödik mandátum november 15-én válik szabaddá Czine Ágnes elnökhelyettes távozása után. A Mi Hazánk is bemutatta saját jelöltjeit, melyeket Novák Előd frakcióvezető-helyettes tett közzé.
Az Alkotmánybíróság átalakítását az Alaptörvény 17. módosítása indokolta, amely jelentős változásokat vezetett be a testület működésében. Ennek részeként az új alkotmánybírák 9 éves mandátummal kerülnek megválasztásra, míg a korábbi tagok 12 éves megbízatással rendelkeznek. Ez a különbség egyedülálló helyzetet teremt a testületen belül, ahol eltérő mandátumhosszúságú bírák dolgoznak majd együtt.
Az Alaptörvény-módosítás emellett visszahozta a 2013 előtti nyugdíjszabályt, amely a 70 éves korhatárt írja elő. Ez a változás két volt kúriai bírót is érint: Márki Zoltán megbízatása 2033 helyett már 2030-ban lejár, és amennyiben Orosz Árpád megválasztásra kerül, ő is csak néhány évig töltheti be az alkotmánybírói tisztséget. Az eltérő mandátumhosszúságok további példái között szerepel Sonnevend Pál, akinek megbízatása 2035 júliusában jár le, míg Patyi Andrásé és Varga Rékáé 2035 szeptemberében. Kozma Ákos korábbi ombudsman mandátuma pedig még ennél is tovább, 2037 szeptemberéig tart.
Az Alkotmánybíróság a jogállam egyik alapvető intézménye, amelynek feladata az Alaptörvény védelme és a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata. Működésének függetlensége és hatékonysága alapvető fontosságú a demokratikus berendezkedés szempontjából. A Magyar Helsinki Bizottság aggodalmát fejezte ki az új szabályozással kapcsolatban, mondván, az önmagában nem elegendő ahhoz, hogy helyreállítsa az elmúlt években politikai befolyás alá került Alkotmánybíróság független működését.
A jogvédő szervezet hangsúlyozta, hogy ha az új alkotmánybírák kiválasztása is politikailag befolyásolt eljárásban történik, akkor a függetlenség helyreállítása csupán illúzió marad. Ezért javasolták, hogy a jelölési és megválasztási eljárást olyan garanciákkal egészítsék ki, amelyek előmozdítják a bírák függetlenségét. Az Alkotmánybíróság összetételének és működésének átalakítása hosszú távú hatással lehet a magyar jogrendszerre és a jogállamiság elveinek érvényesülésére.
A politikai pártok reakciói is megmutatják a helyzet súlyát. A Fidesz-frakció jelezte, hogy nem vesz részt a választási eljárásban, amelyet illegitimnek és az alkotmányosság megcsúfolásának nevezett. Álláspontjuk szerint a Tisza Párt megtörte az alkotmányos rendet azzal, hogy eltávolította az államfőt és több alkotmánybírót. A Fidesz frakciója azt is kijelentette, hogy a demokratikus jogállam helyreállítása után minden ilyen döntést felülvizsgálnak.
A jelölteket hétfőn hallgatja meg a parlament igazságügyi bizottsága, mielőtt kedd délelőtt az Országgyűlés titkos szavazással döntene a megválasztásukról. Az új alkotmánybírák belépésével és a módosított szabályokkal az Alkotmánybíróság egy új korszakba lép, amelynek hatásai a következő években válnak majd nyilvánvalóvá a magyar jogrendszerben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása