Az agrártárca és a Magyar Bankszövetség megállapodást kötött egy önkéntes tőketörlesztési moratórium bevezetéséről, amely 2023. szeptember 1-jén lép életbe. Az intézkedés célja az agrárvállalkozások likviditásának biztosítása a jelenlegi gazdasági és környezeti kihívások közepette. Bóna Szabolcs, az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter jelentette be Budapesten, hogy a program az agrár értéklánc valamennyi szereplője számára nyitott.
A megállapodás értelmében a jogosult agrárvállalkozásoknak 2027. december 31-ig nem kell tőkét törleszteniük hitelszerződéseik után. Fontos kiemelni, hogy a kamatfizetési kötelezettség továbbra is fennáll, de a bankok nem számítanak fel díjat a moratórium igénybevételéért. A programra december végéig lehet jelentkezni, és a pénzintézetek gyorsított, külön eljárást alakítanak ki az igénylők számára, egyértelmű kritériumok mentén, tanácsadással kiegészítve.
A bankok önállóan dönthetnek a csatlakozásról, valamint a moratórium meghosszabbításáról és az ahhoz kapcsolódó határidőkről. Az ajánlás egyfajta minimumot határoz meg, amelynél a bankok kedvezőbb feltételeket is biztosíthatnak ügyfeleiknek. A Magyar Lízingszövetség is támogatását fejezte ki, így az agrár forgóeszköz- és beruházási hitelek mellett a lízingszerződések is bekerülhetnek az ajánlás hatálya alá.
A moratórium bevezetését a jelenlegi környezeti és gazdasági problémák indokolják, amelyek nem csupán a gazdálkodókat, hanem a teljes agrártermékpályát érintik. Az integrátorok, feldolgozók, szolgáltatók és más, az ágazathoz kapcsolódó vállalkozások, valamint a szektort finanszírozó bankszektor is kihívásokkal néz szembe. A miniszter hangsúlyozta, hogy a tőketörlesztési moratóriumot együttműködésre alapozva kívánják megvalósítani, nem pedig hatalmi szóval.
Bóna Szabolcs tájékoztatása szerint a gazdák az idei évben jelentős, mintegy 500 milliárd forintos veszteséget realizáltak, amely összeg megegyezik a Bankszövetség által becsült, az intézkedés által érintett tőketartozás nagyságával. Emiatt hozták előre az agrártámogatások augusztusi kifizetését is, és a tőketartozások átütemezése szintén a likviditás fenntartását szolgálja. A minisztérium vállalta, hogy folyamatosan egyeztet a bankokkal, és vizsgálja a program hatékonyságát, valamint készen áll a Magyar Nemzeti Bankkal való egyeztetésre is, tekintettel a Növekedési Hitelprogramban érintett hitelállomány jelentős részére.
A tőketörlesztési moratórium bevezetése kiemelt jelentőségű az ország élelmiszer-önrendelkezése és élelmiszer-ellátási képességének megőrzése szempontjából. Az agrárvállalkozások ellehetetlenülése közvetlenül veszélyeztetné az ország élelmiszerbiztonságát. A moratórium nem többletjövedelmet biztosít, hanem a kieső bevételek miatt kialakuló likviditási problémák kezelését célozza, segítve a rászoruló agrárgazdaságok működésének fenntartását.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte, hogy a bankszektor elkötelezett az élelmiszerbiztonság fenntartása mellett, ezért támogatja az agrártárca javaslatát. Az intézkedés az agrárágazat stabilitását eredményezheti, hozzájárulhat a versenyképesség megőrzéséhez és élénkítheti a bankok közötti versenyt is. A pénzintézetek számára lehetőség nyílik arra, hogy a részletes feltételrendszert saját portfóliójukhoz és ügyfeleik egyedi helyzetéhez igazítsák.
A program hosszú távú célja az agrárfinanszírozás fejlesztése, amely a Bankszövetséggel közös célkitűzés. Bár a bankok maguk dönthetnek a jogosultsági kritériumokról, az agrárszektorban sokan küzdöttek jövedelemtermelési nehézségekkel az elmúlt időszakban, így a moratórium jelentős segítséget nyújthat nekik. A minisztérium és a Bankszövetség közötti együttműködés alapvető fontosságú a mezőgazdasági szektor ellenálló képességének erősítésében.
A moratórium révén az agrárvállalkozások időt nyerhetnek a gazdasági helyzet stabilizálására és a működési feltételek javítására. A rugalmas feltételrendszer, ahol a bankok egyénileg is kedvezőbb ajánlatokat tehetnek, hozzájárulhat a program széleskörű elfogadottságához és hatékonyságához. Az intézkedés várhatóan hozzájárul az élelmiszer-ellátási lánc zavartalan működéséhez és a vidéki gazdaság fenntarthatóságához.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása