A magyar közétkeztetés, amely nagyságrendileg 1,5-1,8 millió emberről, köztük 1,2 millió gyermekről gondoskodik naponta, jelentős reformok előtt állhat. A kezdeményezések célja a szolgáltatás minőségének emelése, az egészségesebb táplálkozás elősegítése és a gyermekek elégedettségének növelése. A változások szükségességét politikai és szakmai oldalról egyaránt hangsúlyozzák, számos tényezőre rávilágítva, amelyek gátolják a jelenlegi rendszer hatékony működését.
A Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) szakmai vezetője, Feigl Edit az Indexnek adott interjúban megerősítette, hogy a szervezet alapvetően egyetért a közétkeztetés minőségének emelésére irányuló törekvésekkel. Azonban hangsúlyozta, hogy a szakmai színvonal növelése számos tényezőtől függ, melyek között anyagi és szemléletbeli kérdések egyaránt szerepelnek.
Az MKSZ egyik kulcsfontosságú javaslata az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése, ami jelentős pénzügyi könnyebbséget hozna a szektor számára. Emellett kiemelték az infrastrukturális beruházások szükségességét is, mint például az ételtároló, melegentartó és salátás pultok, valamint a tálalókonyhák fejlesztését.
A szakmai vezető szerint a környezet és az abból adódó lehetőségek sokkal meghatározóbbak, mint gondolnánk, és a fejlesztések hiánya gátat szabhat a minőségi előrelépésnek. A javaslatcsomagban szerepelnek olyan elemek is, amelyek nem igényelnek jelentős anyagi ráfordítást, de alapvető szemléletváltást követelnek meg az intézményektől.
A közétkeztetés reformjának kérdése tavaly nyáron került a szélesebb nyilvánosság elé, amikor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy csanyteleki látogatásán egy gyermek kérdésére ígéretet tett a menza minőségének javítására. Akkor rámutatott az elhízott, egészségtelen életmódot élő gyermekek magas számára, mint a változás szükségességének okára.
A Tisza Párt „Működő és Emberséges Magyarország” programjában is szerepel az egészségtelen alapanyagok és élelmiszerek felhasználásának szigorú büntetése a közétkeztetésben, valamint az ilyen termékek iskolai árusításának tilalma. Trompler Ildikó, a párt országgyűlési képviselője, aki korábban dietetikusként dolgozott, európai színvonalú közétkeztetést szeretne, helyi termelők bevonásával.
Az előzményekhez tartozik az is, hogy tavaly februárban már módosult a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet, amely több fontos változást is bevezetett. Ezek a korábbi intézkedések alapot szolgáltatnak a további reformoknak, melyekre a szakma és a politikai szereplők is nyitottak.
Az egyik legfőbb probléma, amely a közétkeztetés minőségét és a gyermekek egészségét is befolyásolja, az étkezésre szánt idő rendkívüli rövidsége. Sok iskolában az ebédszünet mindössze 15-20 perc, amibe a sorbanállás és a kézmosás is bele kell, hogy férjen, így alig marad idő a nyugodt étkezésre. Ez különösen az iskolások esetében jelent kihívást, mivel az óvodákkal és bölcsődékkel ellentétben náluk már kisebb hangsúlyt kap az egészséges étkezés népszerűsítése.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium már lépéseket tett ezen a téren, javaslatcsomagot küldött az iskoláknak az alsó tagozatosokra vonatkozóan, mely rövidebb tanórák lehetőségét veti fel. Ez elviekben hosszabb tízórai-, ebéd- és uzsonnaszüneteket tenne lehetővé, ami jelentősen javíthatná a gyermekek étkezési körülményeit és élményét.
Kérdés azonban, hogy a felső tagozatosok esetében is sikerül-e felülírni az évtizedek óta bevett „szalagrendszert”, amely a tanulókat rohanásra készteti. Az MKSZ szerint az intézmények részéről is elengedhetetlen a nyitottság és a kreativitás, például az útvonalak átalakítása vagy új tálalási formák bevezetése, ami sokat dobhat a színvonalon.
A jövőbeli célok között szerepel a menüválasztás, az önkiszolgáló rendszerek bevezetése, valamint extra tejtermék- és vitaminpontok kialakításának lehetősége. Ezek az opciók jelentősen növelhetnék az elégedettséget a diákok körében, hiszen a választási szabadság és a személyre szabottabb étkezés pozitív hatással van a fogyasztási hajlandóságra.
Jelenleg a közétkeztetés minősége országszerte eltérő. Ahol van választási lehetőség, és az ebédlő is modern, közösségi térként funkcionál, ott a gyerekek kifejezetten kedvelik a menzát. Ezzel szemben, ahol az étkezde elavult és nincs menüopció, ott a diákoknak azt kell elfogyasztaniuk, amit eléjük tesznek, ami csökkenti az elégedettséget és az étkezés élvezetét.
Feigl Edit és kollégái egy részletes javaslatcsomagon dolgoznak, melyet az oktatási, agrár- és egészségügyi tárcák felé is eljuttatnak. Emellett júliusban személyesen egyeztetett Trompler Ildikóval, a Tisza Párt képviselőjével, ahol áttekintették a közétkeztetés jelenlegi helyzetét és jövőbeli irányait. Ezek a lépések reményt adnak arra, hogy a magyar közétkeztetés valóban európai színvonalúvá válhat, hozzájárulva a gyermekek egészséges fejlődéséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása