Gerevich András novellája egy tizenhat éves fiú, Gergő belső világába enged bepillantást, aki egy budapesti ABC-ben találkozik a húspultos Mátéval. Az első pillantásra fellobbanó vonzalom egy sor bizonytalan közeledési kísérletet indít el, melyek során Gergő a saját bátorságával és félelmeivel küzd. A történet a kamaszkori szerelem, a belső vívódások és a kommunikáció nehézségeinek univerzális témáit járja körül.
Gergő egy sörért ugrott be a körúti kisboltba, amikor először pillantotta meg Mátét, a húspultban dolgozó, nyúlánk, mosolygós fiút. A pillantásuk találkozott, és Gergő azonnal zavarba jött, üres kézzel távozott az üzletből. Ez az első találkozás mély nyomot hagyott benne, és elhatározta, hogy visszatér.
Másnap Gergő többször is körbesétálta a tömböt, mielőtt ismét belépett a boltba, ahol Máté egy pillanatra felnézett rá, és elmosolyodott. Gergő kínosan próbált vásárlást színlelni a tésztás és kávés polcoknál, majd végül a kasszához állt, anélkül, hogy megszólította volna a fiút. Ettől a naptól kezdve Gergő gyakran járt a boltba, mindig Mátét keresve, a legjobb ruháit viselve, mintha randira készülne.
A két fiú között kialakult egyfajta néma kommunikáció, gyakran szemeztek, és halk "szia" üdvözléssel váltottak szót, amikor Máté éppen a pultban volt. Gergő azonban sosem merte megszólítani Mátét, hiába próbálta elhatározni magát. Egy alkalommal csirkepárizsit rendelt, remegő hangon, de Máté kacsintására és "Valami mást még adhatok?" kérdésére képtelen volt válaszolni, és elfordult.
A hetek teltek, Gergő továbbra is gyakran vásárolt Máténál, sonkát, hurkát, szalámit rendelt, de mindig talált valamilyen ürügyet, hogy ne hívja el. Félt, hogy mások előtt kínos helyzetbe hozza magát vagy Mátét, vagy egyszerűen csak a félelem bénította meg. Még akkor sem tudott kezdeményezni, amikor Máté egyedül volt a pultban, vagy amikor véletlenül összefutottak a konzervsoron.
Gergő tizenhat évesen viszonylag szabadon jött-ment, bár anyja mindig tudni akarta, hol és kivel tölti az idejét. Anyja földrajztanárként dolgozott egy közeli gimnáziumban, gyakran feszült volt, és a sütés-főzés jelentett számára megnyugvást, valamint a fiával való törődés kifejezését.
Gergő apja Münchenben élt, ritkán találkoztak, és beszélgetéseik főleg a munkáról, pénzről és politikáról szóltak, mindig mindent átszámolva. Gergő egy régi bérházban lakott anyjával a Krúdy Gyula utcában, egy belső udvarra néző, egykor nagyszüleihez tartozó lakásban, melyet a kommunizmus éveiben feldaraboltak és kiutaltak idegeneknek.
A Trefort Gimnáziumba járt, ahol magabiztosnak számított, jó tanuló volt, szerették a tanárok, és sokat focizott. Barátaival esténként sörözni jártak, de legjobb barátja, Miki, egyre kevesebbet mutatkozott, mióta Laurával járt, aki nem kedvelte Gergőt. Ez a helyzet is hozzájárulhatott Gergő belső bizonytalanságához és ahhoz, hogy nehezen nyílt meg mások előtt.
A novella Gergő szemszögéből mutatja be az első szerelem izgalmát és a vele járó bizonytalanságot, különösen akkor, ha az ember még nem tapasztalt hasonló érzéseket. A fiú belső monológjai és sikertelen próbálkozásai rávilágítanak arra, milyen nehéz lehet felülkerekedni a félelmen és a zavaron, amikor valaki igazán fontosnak tűnik.
A történet a kamaszkori önfelfedezés és az identitáskeresés egy szeletét is megmutatja, ahogy Gergő próbálja értelmezni új érzéseit és megtalálni a módját, hogy kifejezze azokat. A külső körülmények, mint a család és a baráti kör változásai, tovább árnyalják Gergő helyzetét, növelve a tétet a húspultos fiúval való kapcsolatában.
A gyakori szemezés, a halk üdvözlések és a soha el nem hangzó kérdés egyfajta közös, néma játékká alakul, mely mindkét fél számára feszültséggel és várakozással teli. Ez a helyzet a kommunikáció hiányának és a kimondatlan szavak súlyának metaforája, mely sok ember számára ismerős lehet az élet különböző szakaszaiban.
A történet végén Gergő továbbra is a belső vívódásaival küzd, képtelen feltenni a kérdést Máténak, hogy találkoznának-e. Bár magabiztosnak tartja magát a gimnáziumban, a húspultos fiúval való interakció során mindig inába száll a bátorsága.
A novella nyitva hagyja a kérdést, hogy Gergő valaha is képes lesz-e leküzdeni a félelmét és megtenni az első lépést. A hangsúly a belső folyamaton, a bátorság gyűjtésének nehézségén és a kimondatlan érzések súlyán van, melyek a kamaszkori szerelem jellegzetes velejárói.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása