{ "cim": "Vagyonvisszaszerzési Hivatal: Elnöki jelöltek értékelése titokban marad", "bevezeto": "A parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának elnöke megtagadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökjelöltjeinek értékelő lapjait, adatvédelmi okokra hivatkozva. A döntés ellenére Unger Annát megválasztották a hivatal élére, miközben közérdekű adatigénylésekkel próbálják feltárni a kiválasztási folyamatot.", "cikk_html": "A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázók értékelő lapjainak nyilvánosságra hozatalát megtagadta a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának elnöke.
Hantosi István az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva utasította el az Átlátszó megkeresését. A bizottság elnöke szerint a zárt ülésen elhangzottak és a tárgyalt dokumentumok kezelése törvényi előírásokhoz kötött.nnA döntés értelmében titokban marad a jelöltek pontozási rendszere és a legtöbb pontot kapó pályázók írásbeli szakmai koncepciója.
Eközben az Országgyűlés megválasztotta Unger Annát a hivatal vezetőjének, Tasnády Katalint pedig nyomozati elnökhelyettesnek. A kinevezések körüli átláthatóság hiánya további kérdéseket vet fel, és jogi lépéseket is kilátásba helyeztek.nnMi történt?nnAz Átlátszó megkeresésére Hantosi István, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elnöke írásban válaszolt, kifejtve, hogy a jelöltek értékelő lapjai és szakmai koncepciói nem nyilvánosak.
A bizottság elnöke az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény 27. § (5) bekezdésére hivatkozott.
Eszerint a zárt ülésen tárgyalt dokumentumok és elhangzottak különleges adatkezelést igényelnek.nnHantosi István hangsúlyozta, hogy a bizottság a kiválasztási eljárás során kiemelt figyelmet fordított a pályázók személyes adatainak védelmére. Ezen adatvédelmi szempontok miatt döntött úgy a testület, hogy zárt ülésen kívánja kiválasztani azokat a jelölteket, akiket személyes meghallgatásra javasolnak.
Ez a zárt eljárás indokolta a dokumentumok kiadásának megtagadását.nnA bizottsági döntés ellenére az Országgyűlés pénteki ülésén, 137 igen, 7 nem és egy tartózkodás mellett, megválasztotta Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének. Ugyanezen az ülésen Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét is kinevezték a hivatal nyomozati elnökhelyettesévé.
Mindkét vezető megbízatása 2026. szeptember 1-jén kezdődik és hat évre szól.nnHáttérnnAz Átlátszó az elnöki és helyettesi posztra jelölő bizottság kiválasztási folyamatát kívánta megismerni.
Céljuk az volt, hogy bemutassák, milyen szempontok alapján és hogyan esett a választás Unger Annára és Tasnády Katalinra. A lap a nyilvános adatok hiányában próbálta közérdekű adatigényléssel feltárni a részleteket.nnHasonlóan járt el Hadházy Ákos korábbi országgyűlési képviselő is, aki közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez.
Hadházy a 94 jelentkezőt rangsoroló pontrendszer nyilvánosságra hozatalát kérte. Álláspontja szerint a hivatal munkája kulcsfontosságú az ország jövője szempontjából, ezért elengedhetetlen a kiválasztási folyamat átláthatósága.nnHadházy Ákos nyugtalanító információkat kapott a pályáztatásról, melyek szerint az egész eljárás csupán színjáték volt.
Ezen információk alapján a pályázatok jelentős részét állítólag el sem olvasták, és a végül kiválasztásra került, nyilvánosságra hozott négy jelölten kívül senkit sem hallgattak meg. A volt képviselő a kikért adatokkal kívánja ellenőrizni ezeket az állításokat.nnHadházy már reagált arra, hogy az Átlátszónak sem adták ki a kért információkat.
Kifejezte csalódottságát, és kilátásba helyezte, hogy amennyiben az ő adatigénylését is megtagadják, bírósághoz fordul és pert indít az ügyben.nnMiért fontos?nnA Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztási folyamatának átláthatósága kiemelten fontos a közbizalom és az állami intézmények hitelessége szempontjából. Egy ilyen kulcsfontosságú pozíció betöltésének módja közvetlenül befolyásolja a hivatal hatékonyságát és függetlenségét.
A nyilvánosság hiánya kérdéseket vet fel a döntéshozatal objektivitásával kapcsolatban.nnA közérdekű adatokhoz való hozzáférés alapvető elv egy demokratikus társadalomban, amely lehetővé teszi a polgárok és a média számára az állami szervek ellenőrzését. Az adatvédelmi szempontok és az információszabadság közötti egyensúly megtalálása kritikus fontosságú.
Ebben az esetben a bizottság az adatvédelmet jelölte meg elsődleges szempontnak.nnHadházy Ákos aggodalmai, miszerint a pályáztatás csupán formalitás volt, rávilágítanak a folyam
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása