A Tisza Párt bejelentette, hogy Baka Andrást, korábbi alkotmánybírót és a Legfelsőbb Bíróság elnökét jelöli köztársasági elnöknek. Ez a lépés jelentős politikai ellenállásba ütközött, különösen a kormánypártok és a Mi Hazánk részéről. Az ellenzők Baka múltbéli tevékenységét és álláspontját kifogásolják, elsősorban az 1956-os Korbely-ügyben, valamint a 2006-os eseményekkel kapcsolatos szerepét emelve ki.
A Fidesz és a KDNP frakciója egyöntetűen jelezte, hogy nem vesz részt a jelölési folyamatban, mivel álláspontjuk szerint Sulyok Tamás mandátumának megszüntetése alkotmányos válságot idézett elő. Ezen pártok szerint Sulyok Tamás eltávolítása illegitim volt, így nincs szükség új elnök megválasztására, mivel a poszt nem üresedett meg jogszerűen.
A Tisza Párt döntése Baka András jelöléséről a köztársasági elnöki posztra, miután több korábbi jelölt, köztük Polgár Judit és Romsics Ignác sem vállalta a felkérést. Ez a lépés egy olyan időszakban történik, amikor a köztársasági elnöki intézmény legitimitása is vita tárgyát képezi a politikai diskurzusban.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője az elnöki mandátum idő előtti megszüntetését alkotmányos válságnak nevezte. Kiemelte, hogy a Tisza Párt önkényesen távolította el a tisztség legitim betöltőjét, ami nem csupán Sulyok Tamást, hanem az egész köztársasági elnöki intézményt támadás érte. A Fidesz és a KDNP ezért nem támogatja Baka jelölését, és nem vesz részt a választási eljárásban.
A Mi Hazánk is elutasítja Baka András jelölését, elsősorban Toroczkai László kritikája nyomán, aki a Korbely-ügyben játszott szerepét kifogásolja. A párt Tóth Máté energiajogászt jelölte volna, azonban hat parlamenti képviselőjük száma nem elegendő a hivatalos jelöléshez.
Baka András múltja több ponton is ellentmondásosnak bizonyul a kritikusok számára. Az egyik legfőbb kifogás az 1956-os Korbely-ügyhöz kapcsolódik. Korbely Jánost a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélte el, mert 1956-ban Tatán forradalmárokat lőtt agyon, három halálos áldozatot hagyva maga után.
Az ügy később az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került Strasbourgban. A testület nagykamarája 2008-ban 11-6 arányban úgy döntött, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Ez azt jelentette, hogy a magyar ítélet nem felelt meg a nemzetközi jog követelményeinek.
Baka András ekkor az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt, és a többségi döntéshez tartozott, így hozzájárult az ítélet megszületéséhez. Ez a szerepvállalás vált most a Mi Hazánk és más kritikusok fő támadási pontjává, akik szerint Baka ezzel az 1956-os forradalom áldozatainak méltóságát sértette.
A 2006-os eseményekkel kapcsolatban is felmerülnek kérdések Baka András szerepével kapcsolatban. Tiltakozott a semmisségi törvény ellen, amely lehetővé tette a 2006-os tüntetések idején született, rendőri vallomásokra vagy jelentésekre alapozott elmarasztaló ítéletek megsemmisítését. Ezen túlmenően, a Baka vezette kúriai tanács utasította el Dukán Dániel kártérítési igényét, aki 2006 őszén került elfogásra és elítélésre, majd később a rendőrséggel és a büntetés-végrehajtási szervekkel szemben nyújtott be követeléseket.
Baka András jogi pályafutása során 1991-ben mondott le parlamenti mandátumáról, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája lehessen, ahol 2008-ig tevékenykedett. 2009-ben visszatért Magyarországra, és a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották. Mandátuma azonban idő előtt megszűnt a bírósági rendszer átalakítása és a Kúria létrehozása miatt, amiért később pert nyert a magyar állammal szemben Strasbourgban. Ezt követően kúriai bíróként és tanácselnökként folytatta munkáját.
Érdekes párhuzam, hogy Baka András 2011-ben a Figyelőnek adott interjújában élesen bírálta, hogy az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé bekerült módosítással el lehet mozdítani hivatalából egy közjogi méltóságot. A kritikusok most azt emelik ki, hogy a Tisza Párt jelöltje éppen ahhoz készül asszisztálni, ami ellen korábban maga is felszólalt a nyilvánosság előtt.
Baka András jelölése és az azt övező viták rávilágítanak a köztársasági elnöki intézmény aktuális helyzetére és a politikai erők közötti feszültségekre. A Fidesz álláspontja, miszerint Sulyok Tamás eltávolítása alkotmányos válságot jelent, mélyebb kérdéseket vet fel az elnöki poszt legitimitásával és a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatban.
Baka múltbéli tevékenysége, különösen az 1956-os és 2006-os eseményekkel kapcsolatos álláspontja, komoly alkalmassági kérdéseket vet fel a kritikusok szerint. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán hozott döntésekben való részvétele, valamint a 2006-os események áldozatainak kártérítési igényeinek elutasítása súlyos erkölcsi és politikai dilemmákat okozhat egy leendő államfő számára.
A Tisza Párt jelölési folyamata is fontos szempont, mivel a jelölt személyéről kizárólag a párt parlamenti frakciója döntött. Ez felveti azt a kérdést, hogy Baka András megválasztása esetén mennyire tudna független maradni a Tisza Párt politikai akaratától, és mennyire válna Magyar Péterék politikai akaratától függő államfővé.
A miniszterelnök korábbi sikertelen jelöltkeresése (Polgár Judit, Romsics Ignác) is azt mutatja, hogy a köztársasági elnöki posztra való jelölés komoly politikai és kommunikációs kockázatokkal jár. Baka András jelölése egy olyan kompromisszumos megoldásnak tűnhet, amely elkerüli a további kockázatokat, de egyben újabb vitákat generál.
Baka András esetleges megválasztása esetén mandátumának időtartama sem egyértelmű, mivel a miniszterelnök következetesen napirenden tartja a közvetlen államfőválasztás bevezetését. Ez azt jelentheti, hogy Baka elvileg csak az új rendszer életbe lépéséig maradhatna hivatalban, de az ötéves megbízatás kitöltése sem zárható ki teljesen.
Magyar Péter már előre kijelentette, hogy meggyőződése szerint bárkit is választ meg az Országgyűlés, az jobb köztársasági elnök lesz, mint az elmúlt tizenhat év államfői. Ez a kijelentés előrevetíti a leendő elnökkel szembeni elvárásokat és a politikai nyomást, amellyel szembe kell majd néznie.
A köztársasági elnök személye körüli vita rávilágít a magyar politikai élet polarizáltságára és a történelmi események eltérő értelmezésére. Baka András jelölése valószínűleg tovább mélyíti ezeket a megosztottságokat, és hosszú távon is hatással lehet a köztársasági elnöki intézmény megítélésére és szerepére.