A külügyminisztérium korábbi és jelenlegi munkatársai szerint Szijjártó Péter miniszteri ciklusa alatt rendszeresen küldtek minisztériumi dolgozókat a sajtótájékoztatóira. A 444.hu publikációja nyomán megkerestük a miniszter sajtófőnökét, Máté Paczolayt, aki részletes tájékoztatást adott a felmerült állításokkal kapcsolatban. Paczolay elmondása szerint az események szervezése során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a sajtótájékoztatók helyszínei mindig megteljenek.
A 444.hu információi szerint a miniszteri kabinet előre értesítette az egyes osztályok vezetőit arról, hány munkatárs részvételére számítanak Szijjártó Péter kétoldalú sajtótájékoztatóin. Az események előtt az osztályvezetőknek listát kellett küldeniük a résztvevők neveivel. A portál szerint mindez azért volt szükséges, mert a meghívott újságírók és a külföldi delegációk önmagukban nem töltötték volna meg a termet.
Máté Paczolay a Telexnek küldött válaszában elismerte, hogy a 444.hu cikke tartalmaz igazságot és tévedéseket is. Hozzátette, a teljes képhez hozzátartozik, hogy Szijjártó Péter a kormányzat egyik legaktívabb kommunikátora volt. Egy kevésbé forgalmas napon egy-két, átlagosan három-négy, míg egy zsúfoltabb napon akár öt-hat sajtóeseményt is tartottak a minisztériumban.
A sajtófőnök szerint természetes, hogy ha egy nap három sajtóeseményt is tartottak, a harmadikra már csökkent a média érdeklődése. Azonban minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy a külügyminisztérium vendégei ne érezzék magukat kellemetlenül, ha egy félig üres teremben kell országukat képviselő beszédet mondaniuk. Ezért ilyen esetekben a releváns szakszakterületek munkatársait hívták meg.
Paczolay hangsúlyozta, hogy a részvétel nem volt kötelező. Elmondása szerint a miniszteri protokoll iroda addig telefonált, amíg minden szék meg nem telt, mivel ez volt a feladatuk. Az osztályvezetők is előnyösnek találták, ha egy adott régióért felelős munkatárs személyesen hallhatta az adott ország külügyminiszterét beszélni, és lehetősége volt találkozni a delegáció tagjaival.
A sajtófőnök szerint a termek mindig tele voltak, de az összetétel változott. Előfordult, hogy egy ötvenfős teremben húsz újságíró és harminc meghívott vendég ült, máskor viszont csak három újságíró és negyvenhét vendég volt jelen.
A 444.hu arról is beszámolt, hogy a sajtó nagy részét eleve kizárták a tájékoztatókról, és egy külügyes munkatárs állítása szerint egyszer tanúja volt, ahogy a minisztérium sajtóosztályának egyik kollégája diktálta az állami hírügynökség (MTI) riporterének a feltétendő kérdéseket. Paczolay tagadta, hogy az MTI tudósítóival egyeztették volna a kérdéseket. Elmondta, hogy minden Szijjártó Péterrel kapcsolatos eseményről sajtóközleményt adtak ki, és az egész sajtótájékoztatót élőben közvetítették online platformokon, így ritkán küldött az MTI személyesen riportert a minisztériumba.
A sajtófőnök ugyanakkor elismerte, hogy a sajtótájékoztatókon résztvevő újságírókkal egyeztettek. Mindig megkérdezték tőlük, lesz-e kérdésük, vagy felvetnek-e a látogatás témájától eltérő, jellemzően belpolitikai ügyeket. Ennek gyakorlati okai voltak: egyrészt így tudták strukturálni a moderálást és igazítani a tervezett időtartamot, másrészt előre tájékoztatták Szijjártó Pétert, hogy számítson belpolitikai kérdésekre a kétoldalú ügyek mellett.
A 444.hu azt is megírta, hogy Budai Gyula, a gazdaságvédelmi intézkedésekért felelős miniszteri biztos minden sajtótájékoztatón jelen volt, függetlenül a témától. Paczolay erre reagálva kifejtette, hogy Budai lényegében minden külügyminiszteri tárgyaláson részt vett, így a delegáció tagja volt. A protokoll pedig előírja, hogy a delegáció tagjainak részt kell venniük a sajtótájékoztatókon, mivel ezek is a hivatalos program részét képezik.
A sajtófőnök magyarázatai rávilágítanak a minisztériumi kommunikáció összetettségére és a protokolláris elvárásokra. Az állítások és a reakciók egyaránt bemutatják a külügyi események szervezésének kihívásait, különösen, ha nagyszámú rendezvényről van szó. A cél a külföldi vendégek tiszteletben tartása és a hatékony kommunikáció biztosítása volt, miközben a belső erőforrásokat is felhasználták a megfelelő megjelenés érdekében.
A sajtóval való előzetes egyeztetés a gyakorlati szervezés része volt, amely a miniszter felkészülését és az esemény gördülékeny lebonyolítását szolgálta. A minisztérium álláspontja szerint a munkatársak részvétele nem csupán a terem megtöltését, hanem szakmai fejlődésüket is elősegítette. Az eset rávilágít a nyilvános kommunikáció és a diplomáciai protokoll közötti finom egyensúlyra a nemzetközi kapcsolatok területén.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása