Magyar Péter miniszterelnök a közösségi médiában tett bejelentése szerint a magyar költségvetés július hónapban évtizedek óta nem látott, rendkívül jelentős többlettel zárt. A miniszterelnök kiemelte, hogy a költségvetés egyetlen hónap alatt 524,3 milliárd forintos pozitív egyenleget mutatott, ami történelmi rekordnak számít a júliusi adatok tekintetében, messze felülmúlva a korábbi évek hasonló időszakainak eredményeit. Ez a kiemelkedő havi teljesítmény hozzájárult ahhoz, hogy az államháztartás hiánya az áprilisi 91 százalékról 67 százalékra csökkent az éves célhoz képest, ami ezer milliárd forintos mérséklődést jelent a korábbi adatokhoz képest. Magyar Péter a bejelentésében hangsúlyozta, hogy „leszámoltak a lopással és a pazarlással”, utalva a költségvetési gazdálkodásban bekövetkezett pozitív változásokra és az adatok javulására.
A július végi adatok részletes elemzése szerint az államháztartás központi alrendszerének felhalmozott mínusza 2857,9 milliárd forintot tett ki. Ez az összeg az éves hiánycél 67,7 százalékának felel meg, ami azt jelzi, hogy az év első hét hónapjában felhalmozott hiány még mindig jelentős mértékű, de a júliusi rekordtöbblet révén a hiánycélhoz viszonyított arány kedvezően alakult. Az év eddig eltelt része kettős képet mutat a költségvetési egyenleg szempontjából, egyértelműen elkülönülve két szakaszra. Az év első négy hónapjában, egészen áprilisig, magas hiány jellemezte a költségvetést, súlyos terhet róva az államháztartásra. Ezt követően azonban májustól kezdődően folyamatosan többletek keletkeztek az egyes hónapokban, ami markáns fordulatot jelentett.
Az év első négy hónapjában, a választásokat megelőző időszakban, a költségvetés hiánya aggasztó mértékben növekedett. Április végére az első négyhavi hiány elérte a 3849,8 milliárd forintot, ami rendkívül magasnak számított. Ez az adat 919,3 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakában mért hiányt, ami egyértelműen mutatja a választások előtti időszak költségvetési kihívásait és a felhalmozódó deficit mértékét. A miniszterelnök bejelentése szerint ez az időszak a „lopás és pazarlás” időszaka volt, amely jelentősen hozzájárult a hiány szokatlanul gyors felhalmozódásához, és komoly pénzügyi terhet rótt az országra.
A választásokat követően azonban éles és látványos fordulat következett be a költségvetési folyamatokban. Május és július között az államháztartás központi alrendszere összesen 991,9 milliárd forintos többletet halmozott fel. Ez a háromhavi, kumulált többlet 847,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért adat, ami a költségvetési gazdálkodás jelentős és pozitív irányú változását jelzi. A május óta sorra érkező havi többletek, mint például a júliusi rekordösszeg, fokozatosan és hatékonyan lefaragták az év elején felhalmozott jelentős mínuszt, és hozzájárultak a hiánycélhoz való dinamikus közeledéshez, stabilizálva az államháztartás helyzetét.
Összességében megállapítható, hogy bár az év kifejezetten rosszul indult a költségvetés szempontjából, és a választásokat megelőző hónapokban szokatlanul gyorsan halmozódott a hiány, április végére elérve a 3849,8 milliárd forintos mínuszt, azóta jelentős és pozitív változás történt. A májustól tapasztalható pozitív egyenlegek sorozata, különösen a júliusi rekordtöbblet, hatékonyan csökkentette az év eleji deficitet, és hozzájárult a költségvetési stabilitás megerősítéséhez. A miniszterelnök nyilatkozata szerint ez a fordulat a „lopás és pazarlás” felszámolásának eredménye, és a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek hatékonyságát tükrözi a közpénzek kezelésében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása