A Pénzügyminisztérium a hét elején hozta nyilvánosságra az államháztartás júliusi előzetes adatait, melyek kiemelkedő, 524,3 milliárd forintos többletet mutattak. Ez a rendkívül pozitív érték nem csupán az idei évben, hanem az elmúlt 22 év havi adataihoz viszonyítva is rekordnak számít, hiszen soha nem volt még ekkora egyszeri havi plusz az államháztartásban. A magyar költségvetés ezzel sorozatban harmadik hónapja zárt szufficittel, ami egyértelmű javuló tendenciát jelez a korábbi időszakhoz képest.
A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium közleménye szerint a júliusi 524,3 milliárd forintos többlet 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. Ez a jelentős javulás elsősorban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek mintegy 300 milliárd forintos csökkenéséből adódik, konszolidálva az egyéb bevételekkel. Hozzájárult a kedvező egyenleghez az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárd forintos mérséklődése, valamint az adó- és járulékbevételek mintegy 157 milliárd forintos emelkedése is.
A tárca részletes bontásában kiemelte, hogy az év eddig eltelt részében áprilisig magas hiány alakult ki, mely elérte a 3849,8 milliárd forintot. Ez az összeg 919,3 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi első négyhavi hiányt, ami jelentős romlást jelzett az év elején. Ezzel szemben a május-júliusi időszakban összesen 991,9 milliárd forint többlet keletkezett, ami 847,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A minisztérium ezzel a bontással a választások előtti és utáni költségvetési helyzet közötti éles kontrasztra hívja fel a figyelmet, jelezve a folyamatok látványos javulását.
Július végéig, azaz az első hét hónap alatt, az államháztartás központi alrendszere 2857,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az összeg a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 67,7%-át teszi ki, ami a nagy összegű júliusi szufficit ellenére számos kiadási többlet hatására alakult ki. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a kumulált hiány alakulása a választásokat megelőző "orrnehéz deficit lefutás" után korrigálódott.
A nominális kumulált deficit értéke mostanra "visszajavult" a korábbi évek mintázatához, ami a költségvetési folyamatok normalizálódására utal. Ez a szembetűnő folyamat jól leolvasható a kumulált hiány alakulását bemutató grafikonokon, és a látványos költségvetési romlás utáni stabilizációt jelzi. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiányt mutatott, míg az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többlettel zártak. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 211,0 milliárd forintos hiányt mutattak az első hét hónapban.
A júliusi rekordmértékű többlet, valamint a sorozatban harmadik hónapja tartó pozitív egyenleg kiemelten fontos a költségvetési stabilitás szempontjából. A május-júliusi időszakban elért jelentős többlet ellensúlyozta az év eleji magas hiányt, ami hozzájárul az éves hiánycél teljesíthetőségéhez. Az adó- és járulékbevételek növekedése, valamint a költségvetési szervek kifizetéseinek csökkentése együttesen erősítette a költségvetés egyensúlyát.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások mérséklődése is hozzájárult a kedvezőbb egyenleghez, ami a költségvetési fegyelem erősödését mutatja. Az első hét havi hiány alakulását, a nagy összegű júliusi szufficit mellett, számos kiadási többlet is befolyásolta, de a tendencia egyértelműen a javulás irányába mutat. Ez a fordulat kulcsfontosságú a makrogazdasági stabilitás szempontjából, és a kormányzati gazdálkodás hatékonyságát is tükrözi.
Július végére az éves pénzforgalmi deficitterv 67,7%-a teljesült, ami a korábbi "látványos romlás" utáni normalizálódásra utal, és kedvező előjelekkel szolgál az év hátralévő részére. A költségvetési folyamatokban megfigyelhető javulás, különösen a kiadások visszafogása és a bevételek növekedése, hozzájárulhat az előre kitűzött makrogazdasági célok eléréséhez. A Pénzügyminisztérium adatai alapján a költségvetési fegyelem erősödése segítheti a stabilitás fenntartását.
A folyamatos többletek hozzájárulhatnak a költségvetési egyensúly további stabilizálásához és a hosszú távú fenntarthatóság megőrzéséhez. A gazdasági szereplők számára is pozitív üzenetet hordoz a költségvetés javuló állapota, ami növelheti a bizalmat és elősegítheti a gazdasági növekedést. A következő hónapok adatai mutatják majd meg, hogy a kedvező tendencia mennyire tartható fenn tartósan, és sikerül-e az éves hiánycélt tartani.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása