A 444.hu információi szerint a Külügyminisztérium sajtótájékoztatóin Szijjártó Péter miniszteri időszakában a tárca dolgozóit rendelték be a rendezvényekre. A cél az 50-60 fős konferenciaterem megtöltése volt, miközben a független sajtó képviselőit jellemzően nem hívták meg ezekre az eseményekre. A lap több volt és jelenlegi minisztériumi munkatárssal is beszélt a rendszer működéséről, mely érdekes részleteket tárt fel a kommunikációs gyakorlatról.
A miniszteri kabinet előre értesítette az osztályvezetőket arról, hány munkatársuk részvételére számítanak egy-egy közelgő sajtótájékoztatón. Az osztályvezetőknek előzetesen meg kellett adniuk a résztvevők nevét, akiknek fél órával a kezdés előtt el kellett foglalniuk a helyüket. Beszámolók szerint a dolgozók nem állhattak fel addig, amíg Szijjártó Péter el nem hagyta a termet, ami szigorú protokollra utal.
Több osztály is önkéntes alapon próbált résztvevőket toborozni, de ha nem volt elegendő jelentkező, az osztályvezető jelölte ki a munkatársakat. Egyes osztályokon rotációs rendszerben jártak a dolgozók, ami azt jelentette, hogy bizonyos alkalmazottak körülbelül kéthetente részt vettek egy-egy sajtótájékoztatón. A résztvevők kiválasztása nem feltétlenül a sajtótájékoztató témájához kapcsolódó munkakör alapján történt, hanem elsősorban az alapján, kinek az aktuális munkaterhelése tette lehetővé a részvételt.
Előfordult, hogy a szervezők túlságosan óvatosak voltak, és a Bem téri főépületbe küldtek munkatársakat más épületekből, akár rossz időben is, csak hogy a helyszínen közöljék velük, a terem már tele van. A 444.hu szerint mindez azért volt szükséges, mert a meghívott sajtó és a külföldi vendégek száma önmagában nem töltötte volna meg a termet. A független hírportálokat nem hívták meg, valószínűleg azért, hogy elkerüljék a miniszter számára kellemetlen kérdéseket.
Egy minisztériumi tisztviselő arról is beszámolt, hogy voltak esetek, amikor mindössze egyetlen újságíró volt jelen a sajtótájékoztatón, mégpedig az állami hírügynökség, az MTI képviselője. A forrás állítása szerint egy alkalommal azt is látta, hogy a külügyminisztérium sajtóirodájának egyik munkatársa diktálta az MTI újságírójának a feltételendő kérdéseket. Szijjártó Pétert a rendezvényekre érkezve, még az épületen belül is, a Terrorelhárítási Központ (TEK) egy-két tagja kísérte, amely a kormánytagok védelméért felelt az Orbán-kormány idején.
A terem megtöltésének gyakorlati jelentősége a közvetítések szempontjából csekély volt, mivel az élő közvetítés jellemzően csak Szijjártó Pétert és külföldi vendégét mutatta, a közönség soraiban ülő munkatársakat nem. Ez arra utal, hogy a külügyminisztériumi dolgozók behívása leginkább azt a célt szolgálta, hogy az esemény jelentős érdeklődést keltő benyomását keltsék. A 444.hu arról is beszámolt, hogy három év jogi eljárás, végrehajtási eljárás és büntetőfeljelentés árán sikerült hozzájutniuk azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek részletesebb betekintést engednek abba, hogyan viszonyult a Szijjártó Péter vezette minisztérium a sajtószabadsághoz.
Szijjártó Péter korábban többször is nyilatkozott a sajtószabadság helyzetéről Magyarországon. Két évvel ezelőtt Guatemalában például azzal dicsekedett, hogy Magyarország szerencsés, mert hazafias kormánya védi a hazafias médiát. Ez a kijelentés különösen igaznak bizonyult az áprilisi választási vereség óta, amikor a kormányközeli üzleti körökhöz tartozó, adófizetői pénzből nagylelkűen támogatott média sorra szüntette be működését és bocsátotta el alkalmazottait. A korábbi miniszter korábban azt is állította, hogy az egész nyugat-európai sajtó hazudik a magyarországi sajtószabadság állapotáról.
Ez a szervezési gyakorlat rávilágít a minisztérium kommunikációs stratégiájának egy sajátos aspektusára, amely a külső látszat megteremtésére fókuszált. A független sajtó képviselőinek szisztematikus kizárása és az állami hírügynökség újságírójának állítólagos instruálása komoly kérdéseket vet fel a tájékoztatás objektivitásával és a sajtószabadság tiszteletben tartásával kapcsolatban. A minisztériumi dolgozók kötelező részvétele, gyakran a munkájuktól függetlenül és a munkaidő terhére, a források nem hatékony felhasználására és a belső működés sajátos prioritásaira utal.
A terem megtöltésének célja egyértelműen az volt, hogy egy hamis képet közvetítsen a nyilvánosság felé az események iránti valós érdeklődésről. Ez a módszer a nyilvánosság megtévesztését szolgálta, és torz képet festett a miniszteri események jelentőségéről és népszerűségéről. Az ilyen gyakorlatok alááshatják a közbizalmat és rontják a kormányzati kommunikáció hitelességét, különösen egy olyan területen, mint a külügyek, ahol a transzparencia kiemelten fontos lenne.
Szijjártó Péter, a korábbi külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben távozott a Fideszből, és parlamenti képviselői helyét egy új munkára cserélte a kínai BYD vállalatnál. Miniszterként aktívan támogatta a cég magyarországi terjeszkedését, ami most új megvilágításba helyezi korábbi tevékenységét és a minisztériumi működését. Ez a karrierváltás egyfajta lezárása a miniszteri időszaknak, amelynek során a fent részletezett kommunikációs gyakorlatok is zajlottak.
A BYD magyarországi megjelenése és Szijjártó Péter új pozíciója a vállalatnál a magyar gazdaságpolitika és a külkapcsolatok egyre szorosabb kínai irányultságát is jelzi. A sajtószabadsággal kapcsolatos korábbi kijelentései és a minisztériumi sajtótájékoztatók szervezési módja így egy nagyobb kép részévé válnak, amely a kormányzati kommunikáció és a médiaviszonyok alakulását mutatja be.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása