A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Banai Péter Benő az MNB Podcast legutóbbi adásában nyilatkozott a jegybank céljairól és az euró bevezetésének aktuális kérdéseiről. Az MNB közleménye szerint az alelnök hangsúlyozta, hogy a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, amely alapvető fontosságú a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából. Emellett az MNB konstruktív partnerként kíván részt venni az eurózónához való csatlakozás feltételeinek megteremtésében.
Banai Péter Benő kiemelte, hogy a világgazdasági folyamatokat figyelembe véve a jegybank által júniusban meghatározott, 2 százalék alatti éves inflációs szint továbbra is reális célkitűzés. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi 3 százalékos magyar inflációs cél magasabb, mint más európai országok inflációs céljai, és meghaladja az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi konvergenciajelentésében szereplő 2,7 százalékos referenciaszintet. Ebből adódóan, figyelembe véve a kormány euróbevezetési szándékát, célszerű lehet a magyar inflációs cél felülvizsgálata.
Az euró bevezetésével kapcsolatban az alelnök részletesen kitért a szükséges gazdasági feltételekre. Ezek közé tartozik a stabil költségvetés, a csökkenő adósságráta, az alacsony infláció, a hosszú lejáratú állampapírok alacsony hozamszintje, valamint az árfolyam stabilitása. Banai Péter Benő hangsúlyozta, hogy ezen feltételek teljesítése önmagában is rendkívül hasznos a magyar gazdaság egészére nézve, függetlenül az euró tényleges bevezetésének időpontjától.
Az MNB alelnöke azonban arra is figyelmeztetett, hogy az euró bevezetésének vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Az eurózóna-tagság önmagában nem garantálja a gyorsabb gazdasági felzárkózást. Hosszabb távon a gazdasági növekedés ütemét és az ország versenyképességét elsősorban a gazdaságpolitika minősége határozza meg.
A jegybank alelnöke a pénzügyi stabilitás egyéb aspektusairól is beszélt. Kiemelte a kibercsalások visszaszorítására tett erőfeszítéseket, megemlítve a tavaly nyáron indított jegybanki „öt csapás” programot. Ennek köszönhetően egyes csalástípusoknál 41 százalékkal csökkent a banki átutalásokat érintő visszaélések száma, és számos esetben sikerült megfordítani a csalások növekvő tendenciáját.
Végezetül szó esett a qvik fizetési rendszerről is, amelyet Banai Péter Benő nem csupán a bankkártya kényelmes alternatívájaként mutatott be, hanem mint egy olyan fejlesztést, amely a nemzetgazdaság számára is olcsóbb fizetési megoldást jelent.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása