A felsőoktatási intézmények jelentős kihívásokkal szembesülnek egy korábbi ösztöndíjemelési bejelentés nyomán. Hankó Balázs, akkori kulturális és innovációs miniszter 2026. február 26-án, az országgyűlési választások előtt 45 nappal közölte, hogy a tavaszi félévben minden állami, alapítványi és egyházi fenntartású egyetemen legalább 50 százalékkal emelkedik a tanulmányi ösztöndíjak összege.
A tárca országosan átlagosan 84 százalékos növekedéssel számolt az egyetemi tervek alapján, egyes intézmények ennél is nagyobb emelést ígértek. A miniszter egyúttal további, hasonló nagyságrendű emelést helyezett kilátásba az őszi félévre.
A bejelentett ösztöndíjemeléshez nem társult külön állami támogatás. Hankó Balázs érvelése szerint az egyetemek finanszírozása az előző években több mint két és félszeresére nőtt, így az intézményeknek saját költségvetésükből, beleértve a teljesítményalapú többletforrásokat, kellett kigazdálkodniuk a növelést.
A kormány számításai szerint az 50 százalékos minimum teljesítése országosan legalább 5,5 milliárd forintos többletkiadást jelentett volna. Az egyetemek által benyújtott tervek azonban már 8,2 milliárd forintos bővítésről szóltak. Az emelés nem a hallgatói normatíva vagy a jogszabályi minimum növeléséből fakadt, hanem az intézmények saját forrásainak átcsoportosításából.
Áprilisban kormányváltás történt, a felsőoktatás felügyelete az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz került, Lannert Judit vezetésével. Ez bizonytalanná tette az előző kormány által őszre ígért második emelési ütem sorsát. Tíz vezető magyar egyetemet kerestek meg a helyzet tisztázása érdekében, de az intézmények fele nem kívánt nyilatkozni, a témát kellemetlennek ítélve.
A hallgatói normatíva egy jogszabályban rögzített, hallgatónként számított éves állami támogatás, amelyhez számos hallgatói juttatás nagysága kapcsolódik. Ez az összeg 2020 óta változatlanul évi 166 600 forint. A tanulmányi ösztöndíj havi összege ennek legalább 5 százaléka, azaz minimum 8330 forint.
Tanulmányi ösztöndíjat az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos hallgatók legfeljebb fele kaphat. Az egyetemek saját szabályaik alapján döntik el az ösztöndíjhoz szükséges eredményt, a jogosultak számát és az összegek mértékét. Az emelés előtti időszakban jelentős különbségek voltak az intézmények között, egyes helyeken a legjobb tanulmányi eredményt elérő hallgatók is mindössze havi 20-30 ezer forintot kaptak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amely állami fenntartásban maradt, a legsúlyosabb helyzetről számolt be. A Kulturális és Innovációs Minisztérium márciusban kérte az ELTE-t az ösztöndíjak 50 százalékos emelésére, és támogatói okiratban 500 millió forint támogatást ígért. Szóbeli ígéretet tettek a tavaszi szint fenntartására a második félévre is, további 433 millió forint kiegészítő forrással.
Az ELTE eleget tett a kérésnek, és a 2025/2026-os tanév második félévében 8701 hallgatót érintett az emelés. Azonban az ígért 500 millió forint megtérítése a mai napig nem történt meg. Az egyetem a 2026-os éves ösztöndíjkeretéből volt kénytelen finanszírozni az emelést, aminek következtében az éves keret hozzávetőleg háromnegyede már a tavaszi félévben elfogyott.
Az ELTE jelenleg az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal egyeztet. Az intézmény jelezte, hogy fedezet hiányában a 2026. őszi félévben a tanulmányi ösztöndíjak összege a korábbi, alacsony szinthez képest is drasztikusan csökkenni fog. A korábbi ösztöndíjszint helyreállításához 500 millió forint, a tavasszal megemelt szint fenntartásához pedig 933 millió forint lenne szükséges. Az ELTE szerint a valódi megoldást a hallgatói normatíva emelése jelentené, mivel az évek óta változatlan összeg mellett az ösztöndíjak elinflálódtak.
A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) a tavaszi félévben megduplázódtak a tanulmányi ösztöndíjak összegei, 4440 hallgatót érintve, ami 357 millió forint többletösztöndíjat jelentett. A havi tanulmányi ösztöndíj maximuma 66 800 forint volt. A PTE ösztöndíjrendszere sokrétű, számos egyéb támogatási formával kiegészülve. Az őszi félévre vonatkozóan azonban ők sem rendelkeznek információval a második ütemről vagy az új ösztöndíjrendszerről.
A Semmelweis Egyetem is emelte több ösztöndíj összegét a tavaszi félévben. Az egyetem évente 1,1 milliárd forintot fordított állami forrásból hallgatói támogatásokra, amit 275 millió forintos saját forrásból származó bővítéssel egészített ki. A Bókay János Ösztöndíj, melynek alapösszege havonta 8300 és 50 000 forint között mozgott, 50 százalékkal emelkedett, 2495 hallgatót érintve. A februári és márciusi összegeket visszamenőlegesen folyósították. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj is érintett volt az emelésben.
Az egyetemek tehát saját forrásaikból oldották meg az emelést, de az őszi félévre vonatkozó ígéretek és a fedezet nélküli kiadások miatt bizonytalanság uralkodik a felsőoktatásban. A hallgatók felé való elszámolás és a jövőbeni ösztöndíjak sorsa a jelenlegi kormány döntéseitől függ.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása