V. Németh Zsolt, az előző kormány vízgazdálkodásért felelős államtitkára a 24.hu-nak nyilatkozva élesen ellentmondott Orbán Viktor miniszterelnök korábbi állításának, miszerint Magyarország víznagyhatalom lenne. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az ország a belső vízkészletek szempontjából az egyik legszegényebbnek számít, ami alapvetően befolyásolja a vízgazdálkodási kihívásokat. Ez a kijelentés új megvilágításba helyezi a hazai vízellátásról és vízvisszatartásról szóló diskurzust.
V. Németh Zsolt a 24.hu-nak adott interjújában részletesen kifejtette, hogy az országban keletkező vizek mennyiségét tekintve Magyarország egyáltalán nem számít víznagyhatalomnak. Sőt, állítása szerint az egyik legszegényebb országok közé tartozunk ezen a téren. Kiemelte, hogy az ország területére mindössze három ponton érkezik víz, míg számtalan helyen távozik, ami rávilágít a vízháztartás egyedi jellemzőire.
Ez a szakértői vélemény szembemegy Orbán Viktor 2023-as parlamenti nyilatkozatával, amelyben a miniszterelnök az akkumulátorgyárak telepítését védve azt állította, hogy Magyarország nem szenved vízhiányban. Akkor úgy fogalmazott, hogy több víz távozik az országból, mint amennyi beérkezik, ami vízfelesleget jelent. Kijelentette, hogy ezt a felesleget fel lehet fogni, és szükség esetén a magyar csatornarendszeren keresztül bárhová el lehet juttatni, így az ország képes kielégíteni a növekvő vízigényeket.
Orbán Viktor korábbi szavai az elmúlt hetekben ismét a közbeszéd fókuszába kerültek, különösen Lázár János, a korábbi építési és közlekedési miniszter tavaly decemberi kijelentéseivel együtt. Lázár még miniszterként egy bizottsági meghallgatáson nyíltan elismerte, hogy a kormány hibát követett el, amikor mintegy tíz évvel ezelőtt nem épített nagy víztározókat. Hozzátette, hogy az akkor épült tározók csupán árvízvédelmi célokat szolgáltak, és nem voltak alkalmasak a vízvisszatartásra.
Lázár János akkoriban "őrültségnek" nevezte, hogy az édesvizet kiengedjük az országból, és hangsúlyozta, hogy a földrajzi és természeti jelenségek "brutális aggodalomra" adnak okot. A Fidesz eközben a hetek óta tartó hőhullám, a Duna alacsony vízállása és az energiaválság kapcsán bírálta a Tisza-kormányt, felkészületlenséggel és alkalmatlansággal vádolva őket. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője például azt állította, hogy a Duna vízállásának alakulása "hosszú hetek óta" ismert volt, mégsem történt megfelelő felkészülés.
Bóka János szerint az elmúlt 16 év eredménye, hogy a villamosenergia-hálózat egyáltalán még működőképes, és Orbán Viktor 2010-ben jobb állapotban vette át, majd adta át az országot a vízmegtartás és az energiabiztonság szempontjából. A Fidesz kommunikációjának hitelességét azonban nemcsak szakértők és kutatók, hanem Lázár János korábbi, Orbán Viktoréval ellentétes megnyilvánulásai is megkérdőjelezték.
A vízügyi államtitkár és a miniszterelnök közötti eltérő álláspont rávilágít a magyarországi vízgazdálkodás komplex problémáira és a jövőbeni stratégia fontosságára. V. Németh Zsolt szerint a vízmegtartás érdekében mindig lehetne többet tenni, de ehhez a jelenlegi 300 milliárdos nagyságrendű forrás helyett ezermilliárdos beruházásokra lenne szükség. Elmondása szerint a vízügyekre fordított 330-340 milliárd forintból mintegy 280 milliárdot fordítottak a víz visszatartására és a vízkészletek növelésére.
V. Németh kiemelte, hogy az elmúlt évben Magyarországon annyi eső esett, mint Izraelben vagy Botswanában, és alig több, mint Marokkóban, ami tovább erősíti a belső vízkészletek szegénységére vonatkozó állítását. Komoly problémát jelent továbbá, hogy a természetes vízvisszatartásra alkalmas területeket ma már városok és magánföldek foglalják el. A korábbi "Vizet a Tájba!" program keretében a gazdák felajánlhatták elárasztható területeiket, de az államtitkár szerint a hagyományos víztározó-létesítés, amely magában foglalja a földtulajdonosok kifizetését, rendkívül költséges, és "a világ pénze sem elég" hozzá.
V. Németh Zsolt a 24.hu-nak adott interjújában több olyan szükséges intézkedést is felsorolt, amelyek az elmúlt években csak részben vagy egyáltalán nem valósultak meg. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az új kormányban a vízgazdálkodás ügye egységesebb keretek közé került a Gajdos László vezette Élő Környezetért Felelős Minisztériumban. Ez a lépés reményt adhat a hatékonyabb és koordináltabb vízügyi stratégiák kidolgozására és megvalósítására.
A lap megkereste Nagy István korábbi agrárminisztert is, aki azonban csak az előző kormány eredményeinek felsorolásával válaszolt a kérdésekre, konkrétumok nélkül. Az Áder János által alapított, jelentős közpénzzel támogatott Kék Bolygó Alapítvány is kizárólag az általuk szervezett klímakonferenciákról és természetvédelmi filmfesztiválokról számolt be. Lázár János nem reagált a 24.hu megkeresésére, így a korábbi miniszter álláspontja nem derült ki a legújabb fejlemények kapcsán. Ez a helyzet rávilágít a vízügyi kérdések körüli összetett politikai és szakmai véleménykülönbségekre.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása