Hivatalosan is megkezdődhetnek a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv európai uniós társfinanszírozású projektjei, miután a Magyar Közlönyben megjelent a kormányhatározat az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz felülvizsgálatáról. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be a hírt, amely a hazai kötöttpályás közlekedés hosszú távú megújítását célozza.
A kormányhatározat megjelenésével zöld utat kapott a vasútfejlesztési program, amelynek keretében jelentős uniós források válnak elérhetővé. A Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeként Magyarország számára megnyílt a 16,4 milliárd eurónyi uniós fejlesztési forrás, amely alapvető fontosságú a vasúti infrastruktúra átfogó modernizációjához.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tízéves időtávra tervezett, és összesen 3550 milliárd forintot fordítanak a hazai kötöttpályás közlekedés megújítására. A program pénzügyi gerincét az IKOP Plusz adja, amely a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 1406 milliárd forintot biztosít. A következő időszak projektjeire további 950 milliárd forintos kötelezettségvállalást hagytak jóvá, lehetővé téve, hogy a tárca több mint 2000 milliárd forint értékű vasútfejlesztést indítson el a gyakorlatban.
A vasútfejlesztési bejelentés egy olyan napon történt, amikor számos más fontos hír is napvilágot látott. A Tisza Párt parlamenti frakciója Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek, amit a Fidesz és a Mi Hazánk is bírált. Az oktatásban az alsó tagozat megújítására vonatkozó javaslatcsomagot tettek közzé, a turizmusban pedig szakmai egyeztetések kezdődtek a versenyképesség javítása érdekében.
A kormányzati átvilágítások részeként vezetőváltások történtek a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnél. Emellett egy Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealap 2,27 milliárd forintot fizetett vissza az államnak. Ingatlanfejlesztési területen Józsefváros üdvözölte, hogy az egykori pályaudvar rozsdaövezeti területén állami bérlakásépítési program indulhat. A katasztrófavédelem adatai szerint idén már közel tízezer szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, és a leégett terület elérte a 96 millió négyzetmétert.
A nagyszabású vasútfejlesztési program jelentős előrelépést hoz az ország közlekedésében. Az elővárosi és városi beruházások keretében fejlesztik a Budapest-Veresegyház-Vác, valamint a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonalakat. Megújul a fővárosi HÉV-hálózat, és folytatódnak a budapesti agglomerációs vasúti fejlesztések. Tervezik az M3-as metróvonal meghosszabbítását, valamint a pesti és a budai fonódó villamoshálózat további bővítését is.
A fejlesztések az ország egész területét érintik. Megkezdődik a debreceni nagyállomás rekonstrukciójának előkészítése és a Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése. A miskolci és a szegedi fővonalon a pályasebességet 160 km/h-ra növelik, emellett előkészítik a pécsi fővonal átépítését. Új intermodális közlekedési csomópontok létesülnek, és számos regionális vasúti pálya, valamint állomás megújul.
A nem villamosított vidéki vonalakon, mint például Salgótarján és Szekszárd irányába, új, akkumulátoros motorvonatokat állítanak forgalomba a környezetbarátabb és gyorsabb eljutás érdekében. A beruházások nemcsak a pályák állapotát, hanem a gördülőállomány minőségét is javítják. A program részét képezi az új InterCity-szerelvények és HÉV-járművek beszerzése, valamint a meglévő sebességkorlátozások felszámolása is.
A vasútfejlesztési projektek hivatalos elindulása hosszú idő után ismét fejlődési pályára állíthatja a hazai kötöttpályás közlekedést. A tervek szerint a program jelentősen hozzájárul a modern, hatékony és környezetbarát vasúti közlekedés megteremtéséhez Magyarországon. Az átfogó beruházások révén javulhat az utazási komfort, csökkenhetnek a menetidők, és növekedhet a vasút versenyképessége a többi közlekedési ágazattal szemben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása