A Political Capital elemzése szerint Baka András, a Tisza Párt köztársasági elnökjelöltje, nem a Fidesz, hanem a magyar államfői intézmény jelenlegi, kiüresedett állapota miatt áll komoly kihívás előtt. Az elemzők rámutatnak, hogy a volt legfelsőbb bírósági elnöknek inkább politikai, mint jogi feladatot kell megoldania, ha elnökké választják. Célja az egykor legnépszerűbb, ám az utóbbi években tekintélyét vesztett intézmény hitelességének és súlyának visszaállítása lenne a nemzet egységének megteremtése érdekében.
A Tisza Párt parlamenti frakciója szombaton szavazta meg Baka András jelölését köztársasági elnöknek, a pártvezetés egyhangú döntése alapján. A frakció egyetértett abban, hogy Baka András személye a legerősebb garancia arra, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje valódi méltóságát és képességét. Céljuk, hogy az államfő képes legyen egyesíteni a nemzetet, és hatékony ellensúlyt képezzen a mindenkori parlamenti többséggel szemben, ezzel erősítve a demokratikus intézményrendszert. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője szombat délután személyesen tájékoztatta Baka Andrást a jelölésről, aki elfogadta a felkérést. Baka András a nemzet iránti szolgálatból vállalta a feladatot, és készen áll a magyar nemzet egységéért, valamint egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni, ahogy azt Magyar Péter is megfogalmazta. A jelölés benyújtásának határideje hétfő délelőtt, az Országgyűlés pedig kedden választja meg az új államfőt.
Baka András jelölésének hírére sorra érkeztek a reakciók, többek között a Fidesz részéről is. A volt kormánypárt azonnal illegitimnek nevezte a jelölést, Sulyok Tamás eltávolítására hivatkozva, ezzel politikai vitát generálva. A Political Capital elemzése azonban felhívja a figyelmet erre az ellentmondásra, és kérdéseket vet fel a Fidesz érvelésével kapcsolatban. Az elemzők szerint kérdéses, hogy ha Sulyok Tamás eltávolítása illegitim, akkor a Fidesz hogyan magyarázza Baka András korábbi, törvénytelennek ítélt eltávolítását a legfőbb bírói székből, ami egy korábbi politikai döntés következménye volt. Amennyiben Baka eltávolítása rendben volt, akkor most miért jelent problémát Sulyok ügye, és miért minősítik illegitimnek a jelenlegi jelölést? A volt kormánypárt körüli propagandisták éppen ezért nem is alkotmányjogi érvekkel operálnak, hanem a jelölt személyét próbálják lejáratni. Ezt azzal teszik, hogy felhozzák: Baka András még 2008-ban Strasbourgban tagja volt annak a bírói tanácsnak, amely kedvező ítéletet hozott a magyarországi sortűzperek egyik elkövetőjének javára, ezzel megkérdőjelezve a jelölt alkalmasságát.
A Political Capital elemzése szerint Baka András előtt álló valódi nehézséget két fő tényező okozza, amelyek az államfői intézmény gyengeségéből fakadnak. Az egyik, hogy az Orbán-kormány politikája az elmúlt években politikailag kiüresítette az amúgy is gyenge jogosítványokkal rendelkező államfői intézményt, megfosztva azt valós befolyásától. Az egymást követő köztársasági elnökök, mint Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin és Sulyok Tamás, nem jelentettek érdemi ellensúlyt a mindenkori kormánnyal szemben, inkább a kormányzati akarat végrehajtóiként funkcionáltak. Közülük ketten, Novák Katalin és Sulyok Tamás, botrányba buktak bele, ami tovább rombolta az egykor legnépszerűbb közjogi intézmény tekintélyét és hitelességét a közvélemény szemében. Ezt a súlyosan megtépázott intézményi tekintélyt kellene Baka Andrásnak újraépítenie, ami az elemzők szerint sokkal inkább politikai, mint jogi feladatot jelent, hiszen a bizalom visszaszerzése stratégiai kommunikációt és politikai érzékenységet igényel. Az előző elnökök esetében nem az önkény, hanem inkább a kapkodás és az átgondolatlanság okozott problémákat, amelyek hozzájárultak az intézmény gyengüléséhez és a közbizalom elvesztéséhez.
A Tisza Párt az általa ígért rendszerváltás egyik központi szimbólumává emelte az államfő leváltását és az elnöki intézmény megújítását, ám a folyamat nem volt zökkenőmentes. Azonban a folyamat túlságosan elhúzódott, és Polgár Judit elhamarkodott jelölése is történt, ami bizonytalanságot okozott a párt stratégiájában. Az elemzés szerint nem egyértelmű az sem, hogy a jövőben, az ősztől megkezdődő alkotmányozási folyamat végén, közvetlen elnökválasztásra kerül-e sor Magyarországon, ami alapvetően befolyásolná az elnöki pozíció súlyát. Ez a bizonytalanság, az elnökség potenciális "átmeneti" jellege eleve nem erősíti Baka András pozícióját, és ezt a helyzetet kell majd kezelnie, ha elnökké választják, hogy hitelességét megőrizze. A jelölés hírére széles körben érkeztek reakciók és vélemények politikusoktól, elemzőktől és szakértőktől egyaránt, Radnai Márktól Toroczkai Lászlón át Puzsér Róbertig, ami jelzi a téma kiemelt fontosságát és a közvélemény élénk érdeklődését az elnöki pozíció jövője iránt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása