A magyar kormány hivatalos döntése értelmében meghosszabbításra kerül a krónikusbetegség-menedzsment program, amelynek elsődleges célja a háziorvosi alapellátás megerősítése és a krónikus betegségekben szenvedő páciensek gondozásának hatékonyabbá tétele. A kezdeményezés folytatása egészen a jövő év június 30-ig tart, és ehhez a célhoz több mint 27 milliárd forint értékű uniós támogatást különítettek el. A program meghosszabbításáról, valamint a kapcsolódó szabálymódosításokról Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter tájékoztatta a közvéleményt egy Facebook-bejegyzésben, hangsúlyozva a lépés stratégiai fontosságát a hazai egészségügyi rendszer szempontjából.
A krónikus betegségek, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések, hosszú távú és szervezett gondozást igényelnek. Ez a fajta menedzsment kulcsfontosságú a betegek életminőségének javításában, a szövődmények megelőzésében, valamint az egészségügyi rendszerre nehezedő terhek csökkentésében. A most meghosszabbított program pontosan ezt a célt szolgálja, és már az első évében is figyelemre méltó eredményeket mutatott fel. Országszerte összesen 621 háziorvosi praxis kapcsolódott be aktívan az ellátásba, amelyek révén 57 080 krónikus beteget sikerült bevonni a menedzsment rendszerbe. Különösen figyelemre méltó, hogy ezen betegek közül 42 914-en teljesítették az előírt vizsgálatok legalább 75 százalékát. Ez a magas részvételi és teljesítési arány egyértelműen igazolja a program létjogosultságát és hatékonyságát a betegek gondozásában, valamint az alapellátás szerepének megerősítésében, mint az egészségügyi rendszer elsődleges kapuja.
A minisztérium a program folytatásával párhuzamosan jelentős módosításokat vezet be a működési szabályokban, különös tekintettel a finanszírozási és teljesítési feltételekre. Ezeket a változtatásokat a valós gyakorlati tapasztalatokhoz és a praxisok mindennapi működéséhez igazítják, hogy a rendszer még rugalmasabban és hatékonyabban működhessen. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a korábbi, szigorú 100 százalékos teljesítési követelményt 75 százalékra csökkentik. Ez a lépés jelentős mértékben tehermentesíti a háziorvosi praxisokat, elismerve, hogy bizonyos vizsgálatok elmaradása gyakran nem a háziorvosok hibájából vagy mulasztásából, hanem a szakellátás, a diagnosztikai szolgáltatások vagy az informatikai rendszerek kapacitásainak korlátai miatt következik be. Hegedűs Zsolt miniszter hangsúlyozta, hogy nem cél a háziorvosok büntetése olyan tényezőkért, amelyekre nincs közvetlen ráhatásuk, és amelyek akadályozhatják a munkájukat. Ezen túlmenően a finanszírozási rendszer is átalakul: a jövőben a támogatás folyósítása a ténylegesen elvégzett munka alapján történik, ami igazságosabb és motiválóbb rendszert eredményezhet, ösztönözve a minőségi ellátást.
Az alapellátásra fordítható, több mint 27 milliárd forintos uniós forrás felhasználása nem csupán a krónikus betegek közvetlen gondozására terjed ki, hanem szélesebb körű fejlesztéseket is magában foglal. Az alapellátás megerősítése érdekében eszközbeszerzésekre, modern orvosi berendezések beszerzésére, szakmai képzésekre a háziorvosok és asszisztenseik számára, valamint digitális fejlesztésekre is sor kerül. Ezek a beruházások hozzájárulnak a praxisok korszerűsítéséhez, a diagnosztikai és terápiás lehetőségek bővítéséhez, valamint a szolgáltatások minőségének általános javításához. A program egyik kiemelt célja az adminisztrációs terhek csökkentése és a háziorvosi praxisok működésének egyszerűsítése. Ezen intézkedések révén remélhetőleg vonzóbbá válik a háziorvosi hivatás, ami hosszú távon segíthet a szakemberhiány enyhítésében és a fiatal orvosok alapellátásba való bevonásában.
A miniszter elmondása szerint bár korábban lényegesen nagyobb keretösszeg is rendelkezésre állhatott volna, amennyiben a források lehívásának feltételei maradéktalanul teljesültek volna, a most biztosított támogatás is komoly előrelépést jelent az ágazat számára. Az egészségügy megfelelő és fenntartható működéséhez elengedhetetlen egy erős és stabil alapellátás, amely képes a lakosság elsődleges egészségügyi szükségleteit kielégíteni. Az uniós forrásokat pedig rendeltetésszerűen, a betegek jobb ellátására, a praxisok korszerűsítésére és a magyar betegek gyógyítására kell fordítani. Ez a hosszú távú stratégia hozzájárulhat a magyar egészségügyi rendszer hatékonyságának növeléséhez, a betegelégedettség javításához és az egészségügyi eredmények pozitív irányú elmozdulásához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása