Magyarország hamarosan új köztársasági elnököt választ, miután a Tisza parlamenti frakciója bejelentette jelöltjét. A képviselőcsoport szombati döntése értelmében Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke indul az államfői tisztségért. A jelölés kapcsán felmerül a kérdés, hogy mikor kerülhet sor a megválasztásra, és mikor foglalhatja el a Sándor-palotát az új elnök. Az MTI által összeállított információk alapján részletesen bemutatjuk a következő lépéseket és a választási folyamat várható menetét.
Az új köztársasági elnök megválasztására azért van szükség, mert az alaptörvény tizenhetedik módosítása értelmében Sulyok Tamás korábbi államfő mandátuma 2026. július 20-án éjfélkor hivatalosan is véget ért. Ez a jogi változás tette szükségessé az államfői pozíció újra betöltését. Sulyok Tamás mandátumának megszűnését követően az államfői jogköröket az alaptörvényben rögzített előírásoknak megfelelően ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Ez a helyzet teszi szükségessé az Országgyűlés számára, hogy haladéktalanul megválassza az ország új vezetőjét, biztosítva ezzel az államfői intézmény folyamatos működését.
A Tisza parlamenti frakciójának jövő hétfőn délelőtt 10 óráig van lehetősége hivatalosan is benyújtani Baka András jelölését. Fontos feltétel, hogy a jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, azaz minimum negyven képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges. Ez a követelmény biztosítja, hogy csak olyan jelöltek kerülhessenek a parlament elé, akik mögött megfelelő parlamenti támogatás áll. A benyújtási határidő lejártát követően, még aznap, délután fél egykor ül össze a házbizottság, hogy áttekintse és elbírálja az addig beérkezett összes jelölést. Ez a lépés alapvető fontosságú a választási folyamat elindításához, és meghatározza, hogy kik közül választhat majd az Országgyűlés.
A Tisza Párt jelölésén túl más pártok is megfogalmaztak javaslatokat az államfői posztra. A Mi Hazánk Mozgalom például már július végén bejelentette, hogy Tóth Máté energiajogászt tartanák alkalmasnak a köztársasági elnöki tisztségre. Azonban a párt hattagú parlamenti frakciója a jelenlegi szabályok szerint önmagában nem rendelkezik elegendő képviselővel ahhoz, hogy hivatalos jelölést tegyen, mivel ehhez negyven ajánlásra lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy a Mi Hazánk jelöltjének csak akkor van esélye, ha más frakcióktól is kap támogatást. Eközben a kormánypártok, a negyvenkét fős Fidesz-frakció és a nyolc fős KDNP-frakció, amelyek együttesen vagy külön-külön is képesek lennének jelöltet állítani, közölték, hogy nem vesznek részt az új köztársasági elnök megválasztásában. Döntésüket azzal indokolták, hogy Sulyok Tamás államfő eltávolítását illegitimnek tekintik, és ezért távol maradnak a választási folyamattól, ezzel is jelezve álláspontjukat az ügyben.
Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés elnöki feladatait ideiglenesen ellátó alelnöke korábban részletes tájékoztatást adott az MTI-nek a köztársasági elnöki választás menetéről, tisztázva a procedúra lépéseit. Elmondása szerint az Országgyűlés titkos szavazással dönt az új államfő személyéről, ami biztosítja a képviselők szabad véleménynyilvánítását. Az első fordulóban a megválasztáshoz a képviselők kétharmadának szavazatára van szükség. Ez egy magas küszöb, amely széleskörű parlamenti konszenzust igényel. Amennyiben az első szavazás nem vezet eredményre, azaz egyik jelölt sem szerzi meg a szükséges többséget, akkor egy második szavazási fordulót tartanak. Ebben a fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni, és a megválasztáshoz ekkor már nem szükséges a kétharmados többség, hanem az egyszerű többség is elegendő. Abban az esetben, ha a második szavazás is eredménytelenül zárul, a teljes választási folyamatot elölről kell kezdeni, ami ismételt jelöléseket és új választást jelent, biztosítva ezzel, hogy az ország végül megválasztott államfővel rendelkezzen.
Az alelnök tájékoztatása kitért az új államfő beiktatására is, miután a választás sikeresen lezárult. Amennyiben a választás sikeresen lezárul és megvan a megválasztott köztársasági elnök, az illető esküt tesz az Országgyűlés előtt, ezzel hivatalosan is megkezdve mandátumát. Az eskütételt követően az új elnök beszédet mond a képviselőknek, amelyben várhatóan felvázolja programját és céljait. Fontos részlet, hogy az előzetes bemutatkozásra, amely korábbi választások alkalmával előfordult, ezúttal várhatóan nem kerül sor. A megválasztott köztársasági elnök hivatalba lépésének pontos időpontja a választás eredményének kihirdetésétől függ majd, és a Sándor-palota elfoglalása ezt követően történik meg.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása