Oroszország jelentős fejlesztéseket hajt végre a rák elleni küzdelemben, új vakcinákat dolgoz ki a hólyagrák, a kissejtes tüdőrák, valamint a vastagbél- és végbélrák kezelésére. A kutatások már előrehaladott állapotban vannak, és az első beteg már meg is kapta a személyre szabott oltást bőrmelanóma ellen. A fejlesztések célja az immunrendszer célzott aktiválása a daganatos sejtek ellen, ígéretes eredményekkel a preklinikai vizsgálatokban.
Alekszandr Gincburg, az N. F. Gamaleja Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Kutatóközpont tudományos igazgatója bejelentette, hogy három új vakcina fejlesztése zajlik. Ezek az „Imuron-VAC” nevű hólyagrák elleni szer, valamint a kissejtes tüdőrák és a vastagbél- és végbélrák elleni készítmények. Az „Imuron-VAC” várhatóan a következő tizenkét hónapon belül megkaphatja az állami regisztrációt.
A fejlesztések között szerepel az „Enteromix” is, egy személyre szabott vakcina-platform, amely mRNS-komponenst és onkolitikus vírusvektorokat kombinál. Ennek célja az immunrendszer betanítása a beteg saját daganatára jellemző neoantigének felismerésére. Veronika Szkvorcova, az országos egészségügyi hivatal vezetője szerint az „Enteromix” preklinikai vizsgálatai sikeresen lezárultak.
Állatkísérletek során a daganatok méretének 60-80 százalékos csökkenését és növekedésük lassulását figyelték meg. Egy másik, melanómára fókuszáló vakcinajelölt esetében végzett állatkísérlet 90 százalékos hatékonyságot mutatott. A tisztviselők ígérete szerint a vakcina hamarosan nyilvánosan is elérhetővé válik, és az állami egészségügyi ellátás részeként ingyenes lesz a betegek számára.
A „Neoonkovak” nevű fejlesztés már túllépett a laboratóriumi kutatások fázisán. Áprilisban egy 60 éves, Kurszk régióban élő férfi kapta meg az első személyre szabott oltást bőrmelanóma kezelésére. A terápiás kúra várhatóan szeptemberben fejeződik be, jelenleg immunterápiában részesül.
Ez a vakcina minden beteg számára egyénileg készül, figyelembe véve a daganat molekuláris genetikai jellemzőit. Az Egészségügyi Minisztérium 2025 végén adta ki az engedélyt a gyógyszer klinikai gyakorlatban való alkalmazására.
A vakcina beadása egy fokozatos séma szerint történik: az első, nyolcadik és tizenötödik napon fokozatosan növekvő adagokban. Ezt követően huszonegy naponta egyszer, összesen legfeljebb tíz injekció beadását tervezik. A végső fázis, a gyógyszer előállítása közvetlenül az adagolás előtt zajlik az Orosz Egészségügyi Minisztérium Nemzeti Radiológiai Orvosi Kutatóközpontjának GMP-laboratóriumában.
A rák elleni vakcinák fejlesztésének alapját az immunrendszer daganatos sejtek elleni képességének erősítése adja. A kutatók célja, hogy az immunrendszert „betanítsák” a specifikus daganatos sejtek felismerésére és elpusztítására. Andrej Kaprin, az Orosz Egészségügyi Minisztérium Nemzeti Radiológiai Orvosi Kutatóközpontjának főigazgatója kiemelte, hogy a feladat nem csupán a betegség kezelése, hanem az immunrendszer célzott működésének biztosítása.
A fejlesztések mögött álló tudományos intézmények, mint az N. F. Gamaleja Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Kutatóközpont, valamint az Orosz Tudományos Akadémia, kulcsszerepet játszanak. Az állami támogatás lehetővé tette egy olyan szabályozási modell kialakítását, amely felgyorsítja az innovatív technológiák eljutását a betegekhez. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a kutatási eredmények minél hamarabb a gyakorlatban is hasznosulhassanak.
Ezek a fejlesztések áttörést hozhatnak a rákterápiában, különösen a súlyos és nehezen kezelhető daganattípusok esetében. A személyre szabott vakcinák lehetőséget kínálnak arra, hogy minden beteg egyedi daganatának molekuláris genetikai jellemzői alapján kapjon kezelést. Ez a precíziós orvoslás ígéretesebb eredményeket hozhat a hagyományos terápiáknál.
A preklinikai vizsgálatokban tapasztalt magas hatékonyság, mint a 60-80 százalékos daganatméret-csökkenés vagy a melanóma elleni jelölt 90 százalékos hatékonysága állatkísérletekben, optimizmusra ad okot. Az, hogy a vakcinák ingyenesen elérhetők lesznek az állami egészségügyi ellátás részeként, jelentősen növelheti a hozzáférést a modern terápiákhoz. Ez különösen fontos a rászoruló betegek számára, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak az ilyen innovatív kezeléseket.
Amennyiben a bőrmelanóma elleni vakcina sikeresen bevezetésre kerül, a szakértők megfontolják az ilyen típusú vakcinák szélesebb körű alkalmazását más daganatos megbetegedésekre is. Ez egy hosszú távú stratégia része, amely a rák elleni küzdelem új dimenzióit nyithatja meg. Az orosz TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint javaslat született arra, hogy a rák elleni vakcinákat felvegyék a 2026-ra vonatkozó állami garanciák programtervezetébe.
Ha ezt a projektet jóváhagyják, az innovatív rákkezelések bekerülhetnek a kötelező egészségbiztosítási rendszerbe. Ezáltal a fejlett rákterápiás technológiák több ezer beteg számára válhatnak elérhetőbbé, javítva életminőségüket és túlélési esélyeiket. Az orosz egészségügy célja, hogy ne csak kezelje a betegséget, hanem megelőzze annak kiújulását az immunrendszer hosszú távú „betanításával”, amelyet az állami támogatás és a szabályozási modell is gyorsít.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása