Sok napelemes háztartásban él az a tévhit, hogy rendszerük automatikusan biztosítja az áramellátást hálózati kimaradás esetén is. Magyarországon mintegy 350 ezer ilyen háztartás működik, melyek többsége azonban biztonsági okokból lekapcsolódik a hálózatról áramszünet idején. Ez a jelenség a közelmúltbeli energetikai kihívások fényében vált különösen aktuálissá és sokak számára valós problémává.
A nyár elején tapasztalt rendkívüli aszályos időszak és a Duna történelmi alacsony vízállása jelentős hatással volt Magyarország villamosenergia-rendszerére. A paksi atomerőmű blokkjainak teljesítményét vissza kellett fogni, ami növelte az ország importigényét és átrajzolta az energetikai térképet. Ezek a körülmények olyan folyamatokat indítottak el, amelyek korábban legfeljebb elméleti kockázatként szerepeltek a szakértői elemzésekben.
Azokon a napokon, amikor a paksi blokkok csökkentett kapacitással üzemeltek, a naperőművek kulcsszerepet játszottak a hazai fogyasztás fedezésében. Hétfő délben az ország közel 5000 megawattos fogyasztásának mintegy 95 százalékát hazai erőművek fedezték, ebből a nagy, ipari naperőművek mintegy 3600 megawattot termeltek. Fontos megjegyezni, hogy ez az adat nem tartalmazza a saját célra termelő ipari rendszereket és a lakossági háztetőkre telepített napelemek jelentős részét, így a valós napenergia-termelés ennél is magasabb lehetett.
Az energetikai összkép azonban napnyugtakor gyökeresen megváltozik: ahogy a naperőművek termelése visszaesik, a magyar villamosenergia-rendszer szinte azonnal importra szorul, ezzel párhuzamosan pedig a villamos energia piaci ára is meredeken emelkedik. Ez a néhány esti óra élesebben mutatja meg, milyen törékeny egy olyan energiarendszer, amely egyszerre támaszkodik az időjárásra, a Duna vízállására és a nemzetközi energiapiac kiszámíthatatlan mozgásaira.
A kialakult helyzet nemcsak az ország energiarendszerének sérülékenységére világított rá, hanem egy régóta élő lakossági tévhitre is. Sokan úgy gondolják, hogy ha egy háztetőn napelemek és akár akkumulátor is működik, akkor egy áramszünet idején automatikusan biztosított marad az otthon energiaellátása. A paksi blokkok teljesítményének visszafogása és az ellátásbiztonságról szóló hírek nyomán azonban ez a kérdés hirtelen több százezer háztartás számára vált valóságos problémává.
Az iparági szakértők, mint például Szenyán Endre, az A1 Solar egyik tulajdonosa, megerősítették, hogy a lakossági napelemes rendszerek döntő többsége áramszünet esetén automatikusan lekapcsolódik a hálózatról. Ez a biztonsági mechanizmus az inverter működésében gyökerezik, amely az egyenáramot alakítja át váltóárammá a háztartási felhasználáshoz.
Az inverternek a közcélú hálózat feszültség- és frekvenciajelére van szüksége a folyamatos működéshez. Amennyiben ez a jel megszűnik – például egy hálózati hiba vagy áramszünet miatt – az inverter biztonsági okokból azonnal leáll. Ennek következtében nemcsak a hálózatba történő visszatáplálás szűnik meg, hanem maga a háztartás is áram nélkül marad, még akkor is, ha a napelemek éppen teljes kapacitással termelnének.
A lekapcsolás elsődleges célja a javítást végző szerelők életének védelme. Az inverterek úgy vannak kialakítva, hogy ne tápláljanak vissza villamos energiát egy olyan vezetékhálózatba, amelyen a szolgáltató szakemberei éppen hibaelhárítást végeznek. Egy feszültség alatt maradó vezeték rendkívül veszélyes lehet, ezért ezt a működési logikát szigorú biztonsági előírások szabályozzák.
Ez a széles körben elterjedt tévhit komoly aggodalmakat vet fel mintegy 350 ezer napelemes háztartásban, akik tévesen azt hiszik, hogy energiafüggetlenek áramszünet idején. A jelenlegi helyzet kidomborította, hogy megfelelő műszaki fejlesztések nélkül a napelem önmagában még nem garantálja az energiafüggetlenséget és a folyamatos ellátást hálózati kimaradás esetén.
A lakosság érdeklődése hirtelen megnőtt az áramellátás biztonsága iránt, hasonlóan ahhoz az időszakhoz, amikor a szaldóelszámolás kivezetését bejelentették. Az emberek most már nem a megtérülési számítások vagy az elszámolási szabályok iránt érdeklődnek elsősorban, hanem egy sokkal alapvetőbb kérdésre keresnek választ: hogyan biztosítható, hogy egy családi ház akkor is áramhoz jusson, ha a közcélú villamosenergia-hálózat átmenetileg kiesik.
Szenyán Endre rámutatott, hogy sokan félreértik a szigetüzem fogalmát, amit a szakmában inkább tartaléküzemnek vagy backupnak neveznek. A valódi szigetüzem azt jelenti, hogy egy ingatlan egyáltalán nem kapcsolódik a közcélú hálózathoz, ami Magyarországon rendkívül ritka, és jellemzően csak távoli, hálózat nélküli helyeken fordul elő. A leggyakoribb félreértés, hogy ha egy háznál van napelem és akkumulátor, akkor áramszünetben is automatikusan minden tovább működik, holott a hálózatról való biztonságos leválasztást és a tartaléküzemet külön meg kell tervezni és ki kell építeni.
Kivételt csak azok a rendszerek jelentenek, amelyek hibrid inverterrel, akkumulátoros energiatárolóval és a hálózatról fizikailag leválasztó backup vagy vészeseti üzemű megoldással is rendelkeznek. Az újabb, úgynevezett hibrid inverterek már képesek arra, hogy megfelelő kiegészítő berendezésekkel leváljanak a közcélú hálózatról, miközben az ingatlan egy része vagy akár egésze továbbra is működőképes marad.
A rendszer ilyenkor fizikailag is elszigetelődik a hálózattól, vagyis semmilyen energiát nem táplál vissza, így a működése biztonságos marad. A gyakorlatban kétféle megoldás terjedt el a tartaléküzem biztosítására. Az egyszerűbb vészüzemi (EPS) kialakításoknál jellemzően az inverter külön vészüzemi kimenetére előre kijelölt áramköröket kötnek, vagy a legegyszerűbb esetben – megfelelő védelmi elemekkel kialakítva – néhány fali dugaljat.
Áramszünet esetén ezek a kijelölt áramkörök, mint például a hűtőszekrény, a világítás, az internet vagy a fűtésvezérlés, tovább működhetnek a napelem és – rendszertől függően – az akkumulátor energiájából. Ez általában egyszerűbb és olcsóbb kialakítás, mint a teljes házas backup, ugyanakkor nem feltétlenül biztosítja az egész ingatlan megszokott működését. A fejlettebb, úgynevezett teljes házas backup rendszer ennél szélesebb körű védelmet nyújt, lehetővé téve az egész ingatlan megszokott működését. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezekből a speciális rendszerekből egyelőre csak elenyésző számú működik Magyarországon.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása