Az amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság is megerősítette a korábbi ítéletet, amely megtiltja Donald Trump elnök kormányának a Fehér Ház területén tervezett bálterem építését. A 400 millió dollárosra becsült kivitelezést a Fehér Ház lebontott keleti szárnyának helyén kezdték meg. Ez a döntés az elnöki adminisztrációt arra kényszeríti, hogy 14 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz forduljon az ügyben.
A szövetségi fellebbviteli bíróság határozata egyértelműen kimondja, hogy az elnökök csupán átmeneti lakói, nem pedig tulajdonosai a Fehér Háznak. Emiatt alapvető változtatásokat nem hajthatnak végre az épületen a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Donald Trump a közösségi médiában reagált a döntésre, azt „szörnyűnek” és „politikailag motiváltnak” nevezve, egyben jelezte, hogy fellebbezni fognak a Legfelsőbb Bírósághoz.
Az elnök korábban katonai központként hivatkozott a tervezett épületre. A bírósági tilalom azonnali hatállyal leállítja a munkálatokat, és újabb jogi kihívás elé állítja az adminisztrációt. A döntés rávilágít a végrehajtó hatalom és a jogalkotó testület közötti hatásköri vitákra az állami tulajdonú történelmi épületek módosításával kapcsolatban.
Az ügy előzményei márciusig nyúlnak vissza, amikor a National Trust for Historic Preservation nevű nonprofit szervezet pert indított a Fehér Ház ellen. A szervezet, amelyet a Kongresszus bízott meg a történelmi helyszínek megőrzésével, úgy vélte, hogy az építkezés törvénysértő módon, tervek benyújtása, környezeti hatásvizsgálat és kongresszusi jóváhagyás nélkül kezdődött meg. Richard Leon bíró akkor helyt adott a keresetnek és ideiglenesen leállította az építkezést.
A Trump-adminisztráció korábban azzal érvelt, hogy a bálterem építése gazdaságosabb megoldás, mint a keleti szárny felújítása. Emellett arra is hivatkoztak, hogy számos korábbi elnök hajtott már végre változtatásokat a Fehér Házon. Trump elnök a márciusi döntésre úgy reagált, hogy egy olyan bálterem miatt támadják, amely a tervezettnél olcsóbban és gyorsabban épül, az adófizetőknek egy centjébe sem kerül, és „a maga nemében a világ legjobb épülete lesz”.
Az elnök azon állítása, miszerint a projekt nem terheli az adófizetőket, megdőlni látszik a legújabb információk fényében. Nemrég ugyanis kiderült, hogy Trump kormánya csendben 352 millió dollárnyi szövetségi forrást irányított át a bálterem megépítésére. Ez az összeg többek között a Titkosszolgálat (Secret Service) költségvetéséből származott.
A pénzátcsoportosítás különösen problémás, mivel az érintett összeg egy része egy olyan törvénycsomagból származott, amelyet a republikánus többség fogadott el, és amely kifejezetten a Titkosszolgálat személyzetére, képzési létesítményeire, technológiájára és kapcsolódó költségeire volt elkülönítve, építkezésre nem. A Menedzsment- és Költségvetési Iroda (OMB) adatai szerint június 12-én 340,8 millió dollárt utaltak át egy „Beszerzés, építkezés és felújítások” nevű számlára, és további 10,75 millió dollárt hagytak jóvá az „Műveletek és támogatás” számlán, ezzel növelve a projekt költségvetését.
A Trump-adminisztráció most 14 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat a fellebbviteli döntés ellen. Ez a jogi út az utolsó lehetőség az építkezés folytatására. Az ügy precedensértékű lehet az elnöki hatalom és a történelmi épületek védelmének határairól szóló vitákban.
A finanszírozás körüli átláthatatlanság és a kijelölt források eltérő célra történő felhasználása további kérdéseket vet fel. A Legfelsőbb Bíróság döntése hosszú távú hatással lehet a Fehér Ház jövőbeli módosításaira és az elnöki projektek finanszírozására vonatkozó szabályokra.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása