Az erdő- és bozóttüzek elleni védekezésben új korszak kezdődik, ahol a technológiai innovációk, mint a műholdak, mesterséges intelligencia és drónflották, kulcsszerepet kapnak. Ezek az eszközök jelentősen felgyorsíthatják a tüzek észlelését és az oltási munkálatok megkezdését, ami létfontosságú az egyre súlyosabbá váló globális tűzvészek idején. Az idővel való versenyfutásban a hagyományos módszerek már sokszor elégtelennek bizonyulnak, miközben az éghajlatváltozás miatt egyre több régió válik veszélyeztetetté.
Európa számos országát, köztük Franciaországot, Spanyolországot és Görögországot, idén is óriási területeken pusztító erdőtüzek sújtották. Görögországban különösen kritikus volt a helyzet, ahol a szárazság, a forróság és az erős szél kombinációja megfékezhetetlen tüzeket okozott Nyugat-Attikában, akadályozva a helikopteres oltást és emberéleteket követelve. Horvátországban, Olaszországban és még Norvégiában is pusztítottak a lángok, utóbbi helyen száz otthon égett le.
A helyzet nem csak Európában súlyos, Kanadában például már 800 erdőtűz pusztított idén, közel négymillió hektárt elpusztítva. Ezek a visszatérő katasztrófák már nem csak a déli országokra jellemzőek, hanem északabbra is terjednek. Magyarország is egyre inkább veszélyeztetetté válik a felmelegedő éghajlat miatt, amire intő jel volt egy közelmúltbeli székesfehérvári bozóttűz is.
A modern technológiák fejlődése jelentős segítséget nyújt a tüzek elleni védekezésben, különösen az előrejelzés és az észlelés terén. Franciaországban kamerarendszerek figyelik az erdőket, melyek képeit mesterséges intelligencia elemzi, kiváltva az emberi megfigyelőket. Ez a rendszer képes megkülönböztetni a tűz füstjét a porfelhőktől, és akár 20 kilométeres távolságból is észleli a tüzet, csökkentve a téves riasztások számát.
Franciaországban olyan alkalmazások, mint a FireTracking, valós idejű videófelvételeket és térképeket biztosítanak a tűzoltóknak, előre jelezve a lángok terjedését az időjárási adatok alapján. Jean-Simon Chaudier, a FireTracking igazgatója szerint 15 percnyi időnyereség megakadályozhatja egy katasztrófa kialakulását. A francia állam a Condor program keretében napelemes, kamerás, MI-vel felszerelt drónokat is alkalmaz.
Spanyolországban a SenForFire rendszer szenzorait fákra telepítik, melyek a gázkoncentrációk mérésével már az izzást is észlelik a lángok felcsapása előtt. A Predifire rendszer szintén MI-t, szenzorokat és drónokat kombinál a korai felismerés érdekében. A spanyol kormány egy MI-modellt is használ, amely légköri változókat és műholdképeket elemezve becsüli meg a tűzveszélyes területeket és a szükséges erőforrásokat.
Görögország a világon elsőként négy műholdat integrált tűzvédelmi rendszerébe, melyeket a német OroraTech fejlesztett. Ezek a műholdak már egy négyméteres tüzet is észlelnek, és az MI segítségével értelmezhető adatokat szolgáltatnak a parancsnokoknak. A rendszer képes rangsorolni a tüzeket veszélyességük alapján, és felismeri a hamis jelzéseket, például a felforrósodott napelemeket.
A technológiai fejlesztések elsődleges célja az időnyerés, ami kulcsfontosságú az erdőtüzek elleni védekezésben. A korai és pontos észlelés lehetővé teszi a gyors beavatkozást, megakadályozva a tüzek elharapózását és a katasztrofális méretű pusztítást. A mesterséges intelligencia képes hatalmas mennyiségű adatot feldolgozni, beleértve a történelmi adatokat és a valós idejű műholdképeket, így pontosabb előrejelzéseket és hatékonyabb erőforrás-elosztást tesz lehetővé.
A görög rendszer, mely 200 millió eurós uniós támogatást is kapott, nem csupán tűzmegelőzésre, hanem határvédelemre, gabonatermesztésre, katasztrófaelhárításra és hőhullámok kezelésére is alkalmas. Ez a multifunkcionalitás növeli a befektetés értékét és szélesebb körű biztonságot nyújt. Az MI-alapú rendszerek csökkentik a téves riasztásokat, optimalizálják az emberi erőforrások felhasználását és növelik az oltási műveletek hatékonyságát.
Izrael is tesztel egy MI-alapú drónrendszert, amely belső égésű motorral működő APUS 25 drónokkal akár öt órán át is a levegőben maradhat. Ezek a drónok éjjellátó és infravörös kamerákkal felszerelve több száz négyzetkilométert képesek ellenőrizni egyetlen repüléssel, időben értesítve a hatóságokat a tűzről.
Ausztráliában Marta Yebra professzor a hagyományos őslakos módszereket, mint a kontrollált égetést, műholdas megfigyelésekkel ötvözi a tűzveszélyes területek azonosítására. Az Egyesült Államokban is hasonló műholdas, drónos és MI-alapú kombinációkat alkalmaznak, ahol az oregoni egyetem szakértője szerint már két másodperc is számít az érzékelésben és reagálásban. Kaliforniában az Alert West együttműködés keretében 1800 kamera és mesterséges intelligencia segítségével 900 tűzfészket fedeztek fel, még mielőtt emberi segélyhívás érkezett volna.
Guillaume Millet, francia szakszervezeti vezető azonban rámutatott, hogy a technológia hasznossága az oltásban korlátozott. Bár segít a tűz felfedezésében, az oltáshoz továbbra is emberekre van szükség, akik a tömlőket áthúzzák az erdőn és szembeszállnak a lángokkal. A repülőgépek és helikopterek csökkentik a tűz intenzitását, de a végső munkát a földön dolgozó tűzoltóknak kell elvégezniük, hangsúlyozva az emberi erőforrás elengedhetetlen szerepét a tűzoltásban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása