Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, nemrégiben Facebook-bejegyzésében a Tisza Párt áprilisi választási győzelme és a hazai termékenységi ráta között vélt aggasztó összefüggést találni. Elemzésében meglepetését fejezte ki, amiért a fiatalok körében népszerű párt sikere után nem nőtt meg azonnal a házasságkötések száma. Érdemes megjegyezni, hogy Sebestyén korábban, 2025 februárjában is tett egy vitatott állítást, miszerint Magyarországon megszűnt a szegénység. Ezt az állítását arra alapozta, hogy 2020-ban a szegényeknek több háztartási eszköze volt, mint 2010-ben a gazdagoknak.
A kutató bejegyzését azzal kezdte, hogy a Tisza Párt jelentős győzelmet aratott áprilisban, és a közvélemény-kutatások szerint kiemelkedően népszerű a fiatalok körében. Ezen adatokra alapozva Sebestyén arra számított, hogy áprilistól kezdve jelentősen megnő majd az esküvők száma az országban. Feltételezése szerint a fiatalok szívesebben kötnének házasságot, ha egy olyan kormány irányítja az országot, amelyet ők is támogatnak. Ezt követően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) házasságkötési statisztikáit elemezte. Megállapította, hogy míg az év első három hónapjában magasabb volt az esküvők száma, mint az előző három év azonos időszakában, addig 2026 áprilisában, májusában és júniusában jelentősen alacsonyabb értékeket regisztráltak. Áprilisban a legalacsonyabb, májusban szintén a legalacsonyabb, júniusban pedig a második legalacsonyabb volt az esküvők száma a vizsgált négy évben.
A forrás kiemeli, hogy Sebestyén Géza értetlenül állt az előtt a jelenség előtt, hogy a fiatalok többségének Tisza Pártra leadott szavazata ellenére nem következett be azonnali házasodási kedv. Azonban az esküvőszervezés valójában egy hosszadalmas folyamat, amely jellemzően fél-egy évet vesz igénybe, és csak ritkán abszolválható 1-2 hónap alatt. Ebből adódóan egy áprilisi választás eredménye nem valószínű, hogy azonnal, már áprilisban, májusban vagy júniusban érdemben befolyásolja a házasságkötések számát. Ha a kormányzásnak van bármilyen köze az esküvők számához, akkor az április-júniusi alacsony adatok inkább a korábbi kormányzati időszakot, nem pedig a Tisza Párt által képviselt változást tükrözik. A KSH adatbázisában elérhető 2022-es adatok elemzéséből az is kiderülne, hogy abban az évben januárban, februárban és márciusban is több esküvő volt, mint 2026-ban, de ezeket az adatokat Sebestyén nem vizualizálta.
Sebestyén Géza a házasságkötések alacsony számát különösen aggasztónak ítéli, mivel állítása szerint az esküvők száma erősen korrelál az egy évvel később született gyermekek számával. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a házassági kedv visszaesése azt vetíti előre, hogy a következő év elején-közepén még a jelenleginél is alacsonyabb lesz a magyar termékenységi ráta. A forrás azonban rávilágít, hogy a házasságkötések és az élveszületések száma közötti erős korrelációról nehéz beszélni a KSH adatai alapján. Az esküvők számában erős szezonalitás figyelhető meg, nyáron van a főszezon, télen pedig a mélypont, míg az élveszületések száma sokkal egyenletesebb eloszlást mutat az év során.
Bár mind az esküvők, mind a születésszám tekintetében negatív trend figyelhető meg Magyarországon, ez egy hosszú évtizedek óta tartó demográfiai folyamat, amely nem kizárólag a politika által befolyásolt jelenség. A házasságkötések számának közvetlen összehasonlítása az egy évvel későbbi születésszámmal problematikus, mivel ez azt feltételezné, hogy minden gyermek, aki ekkor született, a megelőző évben kötött házasságból fogant. Habár a negatív demográfiai trend miatt Sebestyén állításának van némi igazságtartalma a termékenységi ráta jövőbeli alakulását illetően, a közvetlen ok-okozati összefüggés feltételezése a választási eredményekkel és az azonnali házasságkötésekkel egyszerűsített megközelítésnek tűnik. A valós demográfiai folyamatok ennél összetettebbek és hosszú távúak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása