Magyarországot egy elhúzódó, tizedik napja tartó hőhullám sújtja, melyet a pénteki hidegfront is csak átmenetileg enyhít. A HungaroMet előrejelzése szerint a hőség várhatóan a jövő héten is kitart, sőt, akár a tizenhatodik napját is elérheti. A rendkívüli forróságot kiterjedt aszály kíséri, amely az ország szinte egész területét érinti, súlyos károkat okozva a mezőgazdaságban.
Az idei nyár extrém időjárási eseményekben bővelkedik, ez már a második jelentős hőhullám, amely július 29-én vette kezdetét. A HungaroMet szakemberei szerint a jelenlegi helyzet is egy úgynevezett hőkupolás jelenség, amely tartósan a térség fölé rekedt. A pénteken érkezett hidegfront csupán pár fokos enyhülést hozott, a hétvégén várhatóan 34-35 fok körüli maximumokkal és 20-22 fokos hajnali hőmérsékletekkel.
Ez az átmeneti mérséklődés azonban rövid életű lesz, mivel hétfőtől ismét melegebb légtömeg érkezik hazánk fölé. A hosszú távú előrejelzések szerint jövő csütörtökig a maximum-hőmérsékletek 35-38 fok körül alakulnak. A hőhullám tudományos szempontból sem szűnik meg, csak mérséklődik, mivel a napi középhőmérséklet a hétvégén is 25 fok felett marad, a jövő héten pedig egyre nagyobb területen haladhatja meg a 27 fokot.
Az extrém hőség során több hőmérsékleti rekord is megdőlt az elmúlt napokban. A csütörtöki tetőzéskor Kiskunfélegyházán 41,8 fokot mértek, ezzel 1,6 fokkal dőlt meg az 1905-ös országos napi melegrekord. A fővárosban, Újpesten is abszolút és napi rekord született 41,6 fokkal, felülmúlva az előző napi 41,1 fokos csúcsot.
Az első idei hőhullám korán, június 20-án érkezett és 11 napig tartott, ekkor Szécsényben 42 fokkal dőlt meg az abszolút maximum-hőmérsékleti rekord. Akkoriban vált széles körben ismertté a hőkupola kifejezés, amely a melegmagvú anticiklon vizuális leírására szolgál. A mostani, már tizedik napja tartó hőhullám az év legmelegebb időszakában érkezett, és továbbra is rekordokat dönt.
A hőhullámok kialakulásáért felelős jelenség, a hőkupola, egy melegmagvú anticiklon, amelyben egy nagyobb térfogatú, kisebb sűrűségű meleg légoszlop kipúposodik a környezetéhez képest. A HungaroMet meteorológusai szerint gyakorlatilag minden hőhullám esetén beszélhetünk hőkupoláról, amely a tartós anticiklonális helyzet következtében jön létre. Az anticiklonban a leáramló levegő zsugorodik, felmelegszik és kiszárad, ami egy öngerjesztő folyamatot indít el.
Ez a folyamat a talaj felső rétegének további szikkadásához és a felszínközeli levegő hevüléséhez vezet, napról napra forróbbá téve a levegőt. A jelenlegi extrém meleget nem egy távoli, például szaharai eredetű légtömeg okozza, hanem itt, Közép-Európában forrósodik fel ilyen mértékben a levegő. Ennek döntő oka a nagy térségre kiterjedő aszály, mivel a talajban lévő nedvesség hiánya miatt a párolgás nem tudja mérsékelni a felmelegedést.
Az ország szinte egész területét, 99,2 százalékát, közepesen vagy annál súlyosabban aszályosnak minősítik a legfrissebb jelentések. Az ország középső és keleti részén a legmagasabb fokozatú, súlyos aszály van érvényben, ami drámai helyzetet teremt. Az elmúlt 30 napban az Alföld nagyobb részén még az 5 millimétert sem érte el a csapadékösszeg, ami hatalmas hiányt jelent a talajban.
Május óta az ország túlnyomó részén 70-140 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokéves átlaghoz képest, így a talaj nedvességtartalma kritikusan alacsony. A kormány tájékoztatása szerint az idei előzetes aszály- és fagykárok már most meghaladják az 500 milliárd forintot, túlszárnyalva a 2022-es történelmi szintet. A nyárnak még bőven nincs vége, így a károk tovább növekedhetnek.
A helyzetet tovább súlyosbítja a légköri aszály is, melynek következtében a levegő páratartalma napközben nagy területen 30, helyenként akár 20 százalék alá is csökkenhet. Ez a szárazság nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az élővilágot és az emberi szervezetet is megterheli. A tartós hőség és aszály komoly kihívások elé állítja az országot.
Az előrejelzések szerint a hidegfronttal érkező záporok és zivatarok, melyek pénteken, szombaton és kedden várhatók, valószínűleg csak kisebb körzetekben hoznak majd számottevő csapadékot. Ez a mennyiség nem elegendő a hatalmas csapadékhiány pótlására és az aszály enyhítésére. Jelentősebb mennyiségű esőre az agrometeorológiai előrejelzések alapján leghamarabb augusztus 20. körül lehet számítani.
Addig várhatóan az ország egyre nagyobb területére terjed ki a súlyos aszály, ami tovább rontja a mezőgazdasági kilátásokat. Európai szinten a legfrissebb számítások szerint augusztus vége felé egyre kevésbé valószínű az extrém magas hőmérsékletek előfordulása. Azonban az óceáni folyamatokra nagyban támaszkodó szezonális vagy havi előrejelzések a Kárpát-medence térségében nem feltétlenül megbízhatók, ezért óvatosan kell kezelni őket.
A meteorológusok korábbi összehasonlító elemzései a legjelentősebb hőhullámos periódusokat vizsgálták. Ebből kiderült, hogy a 2026-os első, júniusi hőhullám hőmérsékleti értékben volt kiemelkedő, abszolút rekordot hozva. A leghosszabb ideig a 2018-as hőhullám tartott, míg a 2024-es volt a legintenzívebb az eddigi mérések alapján, bár a jelenlegi, még tartó hőhullámról még nem készült teljes elemzés.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása