A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint jelentősen, 1,2%-ra mérséklődött az éves infláció Magyarországon júliusban. Ez az érték nem csupán a szakértői előrejelzéseket múlta felül, hanem egyúttal azt is jelenti, hogy 2016 vége óta nem regisztráltak ilyen alacsony drágulási ütemet az országban. A júniusi 1,7%-os adat után a piac 1,5%-os csökkenésre számított, azonban a tényleges mérséklődés ennél is nagyobb mértékű volt.
A KSH által közzétett adatok alapján a magyarországi infláció júliusban 1,2%-ra esett vissza éves alapon. Ez az adat a 2016 novemberi szint óta a legalacsonyabb drágulási ütemet mutatja. A várakozások szerint az infláció mérséklődése folytatódott júliusban, de a tényleges csökkenés mértéke még a legoptimistább előrejelzéseket is felülmúlta.
Az árcsökkenés szinte valamennyi termékcsoportban megfigyelhető volt, egyetlen kivétellel. Különösen az élelmiszerárak alakulása járult hozzá a kedvező trendhez. Az üzemanyagpiacon is megnyugvás volt tapasztalható, míg a forint erősödése további dezinflációs hatást gyakorolt a gazdaságra.
Már a júliusi adatok közzététele előtt is valószínűsíthető volt az infláció további lassulása. Az élelmiszerpiacon tartósan kedvező folyamatok érvényesültek, melyeket a globális árak alakulása is támogatott. Az iráni konfliktus enyhülése hozzájárult az üzemanyagpiaci feszültségek oldódásához, ami szintén mérsékelte az áremelkedési nyomást.
A forint árfolyamának erősödése hosszú távon is hozzájárul a behozott termékek árának stabilizálásához, vagy akár csökkenéséhez. Ezek a tényezők együttesen teremtették meg azt a környezetet, amelyben az infláció a vártnál is nagyobb mértékben eshetett vissza. Utoljára 2016 novemberében mértek hasonlóan alacsony inflációs szintet az országban.
Az infláció várakozásokat felülmúló csökkenése több tényezőre vezethető vissza. Az élelmiszerárak kulcsszerepet játszottak, éves alapon 1,1%-os deflációt mutatva ebben a kategóriában. A világpiaci árak kedvező alakulása, valamint az idényáras zöldségek és gyümölcsök szezonális olcsóbbodása havi szinten 1%-os árcsökkenést eredményezett az élelmiszereknél.
A ruházkodás is szezonálisan olcsóbbá vált júliusban, éves szinten mindössze 0,6%-os áremelkedést mutatva, amiben a forint erősödése is szerepet játszott. A tartós fogyasztási cikkek, melyek magas importhányaddal rendelkeznek, szintén folyamatos dezinflációt mutattak, júniusban havi -0,4%-os árindexszel. Az üzemanyagárak csökkenése is jelentősen hozzájárult az infláció mérséklődéséhez, köszönhetően a kedvező világpiaci folyamatoknak.
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden mutató fest ilyen kedvező képet. Miközben a teljes termékkörben havi alapon 0,1%-kal csökkentek az árak, a stabilabb ármozgású termékek maginflációja 0,3%-kal emelkedett. Ez azt jelzi, hogy az infláció csökkenésének egy része olyan ármozgásokból ered, amelyek nem feltétlenül tartósak, és a hosszabb távú tendenciákat megragadó maginfláció csak kismértékben, 2%-ról 1,9%-ra mérséklődött.
Az aktuális inflációs adatok pozitív képet festenek a magyar gazdaság rövid távú stabilitásáról. Azonban a maginfláció alakulása óvatosságra int, mivel ez a mutató a tartósabb árfolyam-mozgásokat tükrözi. Az élelmiszerárakra vonatkozó kedvező trendet befolyásolhatják a későbbi időszakban az iráni feszültségek vagy az aszály esetleges következményei, melyeknek hatása még nem jelentkezett a júliusi adatokban.
A jövőbeni inflációs pályát befolyásolhatja a forint árfolyamának alakulása, a globális energiaárak változása, valamint a mezőgazdasági termények világpiaci árai. Bár az évtizedes mélypont örvendetes hír, a gazdasági elemzők továbbra is figyelemmel kísérik a mögöttes folyamatokat, különös tekintettel azokra a tényezőkre, amelyek tartósabb inflációs nyomást okozhatnak. A jelenlegi adatok alapján a dezinflációs folyamat folytatódása várható, de a tartós stabilitás eléréséhez további kedvező makrogazdasági feltételek szükségesek.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása