Vitézy Dávid, a közlekedési és beruházási tárca vezetője egy friss videóban részletezte elképzeléseit a budapesti lakhatási válság kezelésével kapcsolatban. A miniszter hangsúlyozta, hogy a fővárosban mintegy 40-50 ezer lakás építésére nyílhat lehetőség olyan, jelenleg alulhasznosított vasúti rozsdaövezeti területeken, amelyek kiváló kötöttpályás közlekedési kapcsolattal rendelkeznek. Ezen területek között említette a rákosrendezői körzetet, a Diákváros környékét, valamint Kelenföld déli részét. Vitézy Dávid álláspontja szerint a lakhatási problémákat nem a város peremén, megfelelő infrastruktúra hiányában kell orvosolni, hanem éppen ezeken a már meglévő, jól megközelíthető állami és vasúti ingatlanokon, amelyek jelentős fejlesztési potenciállal bírnak.
A tárcavezető minisztériuma a közlekedéspolitika mellett a lakáspolitikáért is felelős. Ezen a területen már korábban is történtek lépések, mint például az Otthon Start kiemelések felülvizsgálata és egy tervezett bérlakásprogram kidolgozása. A mostani videóban bemutatott további részletek rávilágítanak a kormányzat hosszú távú céljaira a lakhatás javítása terén. A miniszter kiemelte, hogy a vasúti rozsdaövezetekben történő fejlesztések révén az ott élőknek akár autóra sem lenne szükségük, köszönhetően a kiváló kötöttpályás összeköttetéseknek. Ez a megközelítés éles ellentétben áll azokkal a korábbi lakóprojektekkel, amelyeket Vitézy Dávid gyakran kritizált éppen a nem megfelelő közlekedési és egyéb infrastruktúra hiánya miatt, még akkor is, ha azok állami támogatást kaptak.
A lakhatási válság megoldásának kulcsa tehát a meglévő, de kihasználatlan területek okos fejlesztésében rejlik. A miniszter szerint ez a stratégia nemcsak a lakáskínálatot növelné, hanem hozzájárulna egy fenntarthatóbb városi környezet kialakításához is. Az ilyen típusú fejlesztések előnye, hogy a már meglévő közlekedési hálózatokra épülhetnek, így elkerülhető az új infrastruktúra drága és időigényes kiépítése, valamint a zöldterületek további beépítése a város szélén.
Az elképzelések szorosan kapcsolódnak a kormány által korábban bejelentett Baross Gábor Vasútfejlesztési Programhoz. Ez a program többek között magában foglalja a nagysebességű vasúti hálózat fejlesztését is. A nagysebességű vasút kiépítése nem csupán a nemzetközi utazási időt rövidítené le, hanem jelentős mértékben felszabadítaná a meglévő vasúti fővonalak kapacitását is. Ez a kapacitásnövekedés kulcsfontosságú szerepet játszhat az olcsóbb lakhatást biztosító agglomerációból a fővárosba ingázók számára, hiszen lehetővé tenné a sűrűbb elővárosi közlekedés megvalósítását.
A távolsági vonatok új pályára terelésével, különösen a Budapest-Hegyeshalom és a Budapest-Székesfehérvár vonalakon, jelentős kapacitás szabadulna fel. Ennek köszönhetően az elővárosi vonatok, például a Biatorbágy felé közlekedők, akár negyedórás gyakorisággal is járhatnának. Ez drámaian javítaná az agglomerációból ingázók életminőségét és csökkentené a fővárosi forgalmi terhelést. Emellett megszűnhetnének a tehervonatok többórás várakozásai is a fővárosi csomópontokon, ami hozzájárulna a vasúti áruszállítás hatékonyságának növeléséhez és a közutak tehermentesítéséhez. Az érdemi mennyiségű teherforgalom vasútra terelése környezetvédelmi szempontból is előnyös, hiszen csökkenti a közúti szállítás okozta légszennyezést és zajterhelést.
Összességében Vitézy Dávid elképzelése egy integrált megközelítést vázol fel, amely a lakhatási problémákat a közlekedésfejlesztéssel és a városi területek fenntartható hasznosításával köti össze. A vasúti rozsdaövezetek beépítése, a meglévő infrastruktúra kihasználása és a vasúti kapacitás növelése együttesen járulhat hozzá egy élhetőbb és hatékonyabban működő Budapest kialakításához, ahol a lakók számára elérhetővé válnak a jó minőségű, infrastruktúrával ellátott otthonok, és csökken az autózásra való kényszer.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása