A paksi atomerőmű termelésének közelmúltbeli csökkenése jelentős kihívások elé állította a magyar villamosenergia-ellátást. A kieső kapacitás pótlására a kormány elsősorban az importra támaszkodik, mivel a hazai tartalékok mozgósítása a magas költségek miatt korlátozott. Bár Robert Fico szlovák miniszterelnök felajánlotta Szlovákia segítségét, az áram áramlási irányát alapvetően piaci és fizikai törvényszerűségek határozzák meg, és a Magyarországra érkező villamosenergia nagy része nem Szlovákiában termelődik.
A paksi atomerőmű kapacitásának csökkenése miatt Magyarország kénytelen volt növelni a villamosenergia-importot. Magyar Péter miniszterelnök korábban említette a hazai erőművi tartalékok mozgósítását és az import biztosítását, de az első napok tapasztalatai szerint az import felpörgetése valósult meg nagyrészt. A hazai gáz- és szénalapú erőművek termelése csupán minimális mértékben nőtt, a paksi kiesés ötödét sem pótolva.
A kieső termelés közel háromnegyedét az import fedezte, ami elsősorban gazdasági okokra vezethető vissza. A hazai termelés költségei magasabbak, mint a külföldről behozott villamosenergiáé, így a piaci mechanizmusok az olcsóbb import felé terelik az ellátást. Ezért a szlovák miniszterelnök felajánlása, bár politikai gesztusnak jó, a valós áramáramlásra nincs közvetlen hatással.
Az európai villamosenergia-hálózat egységes piacként funkcionál, ahol az erőművek bekapcsolását a termelési költségek határozzák meg. A legolcsóbb források, mint a napelemek és a nukleáris energia, élveznek prioritást, majd ezt követik a drágább gáz- és szénerőművek. Ha Magyarországon többletigény jelentkezik, az importálható olcsóbban termelő külföldi erőművekből, például német szél-, lengyel szén- vagy francia atomerőművekből.
Magyarország hagyományosan jelentős áramimportőr, és ennek nagy része Szlovákia felől érkezik. A paksi leállás óta a Szlovákia felőli behozatal nem nőtt érdemben, de déli irányba kevesebb áramot exportáltunk, sőt Szerbiából is érkezik behozatal. Emellett nőtt az osztrák és román import is. Fontos megjegyezni, hogy Szlovákia gyakran tranzitországként működik, és a hozzájuk érkező villamosenergia más országokból származik, főként Csehországból és Lengyelországból.
Az export-import adatokból kiderül, hogy a V4 országok többsége nettó exportőr, míg Magyarország még teljes paksi kapacitás mellett is nettó importőr. A magyar ellátás szempontjából a legfontosabb importforrás Csehország. Bár a napi adatok is árulkodóak, a napközbeni áramlási irányok még pontosabban mutatják az import eredetét.
A magyar importigény jelentősen ingadozik a nap folyamán. Napközben, a napelemek termelése idején, minimális az importszükséglet, sőt korábban jelentős exportra is futotta. Esténként azonban, amikor a napelemek termelése leáll, hatalmas importigény jelentkezik. A cseh export és import mintázata éppen ellentétes a magyar igényekkel, ami azt sugallja, hogy a cseh többlettermelés jelentős részben lefedi a magyar esti hiányt.
Ez alapján egyértelműen látszik, hogy nem a szlovák, hanem elsősorban a cseh erőművek segítik ki a magyar villamosenergia-rendszert. Bár a német és lengyel erőművek szerepe is fontos lehet, a régióban a cseh többlettermelés a legmeghatározóbb a magyar hiány kiegyenlítésében.
Csehország képessége az exportra több tényezőre vezethető vissza. Atomerőműveik termelése kevésbé csökkent, mint a magyar, és az aszály sem fenyegeti annyira a hűtésüket. Emellett a cseh termelés kevésbé kitett a naperőműveknek az esti órákban, mivel ekkor más típusú erőművek lépnek működésbe.
Napnyugta után a gáztüzelésű egységek és a szivattyús tározós erőművek pörögnek fel Csehországban. A szivattyús tározós erőművek különösen hatékonyak, mivel a napelemes túltermelés idején olcsó árammal vizet pumpálnak tározókba, majd este, magasabb áron, áramot termelnek belőle. A szenes erőművek is a napelemes termeléshez igazodva, este és éjszaka termelnek jelentősen többet, vélhetően olcsóbban, mint a magyar versenytársak, akik nem működnek ilyen nagy kapacitáson.
Összességében tehát a paksi kiesést nem sikerült hazai forrásból ellensúlyozni, és az importellátásban kulcsszerepet játszanak a cseh erőművek, amelyek rugalmasan képesek reagálni a magyar villamosenergia-rendszer változó igényeire, különösen az esti csúcsidőszakokban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása