A GKI Gazdaságkutató legújabb elemzése részletesen vizsgálta, hogyan alakultak a magyar árak és bérek az Európai Unió átlagához képest az elmúlt tizenhat évben. A kutatás szerint 2010 és 2025 között jelentős közeledés történt mindkét területen, azonban a felzárkózás üteme és abszolút szintjei között továbbra is számottevő különbségek mutatkoznak.
2010-ben a magyar árszínvonal az uniós átlag 59 százalékán állt, míg a bérek csupán 32 százalékát érték el. Tizenhat év elteltével, 2025-re az árak már az EU-átlag 72 százalékára emelkedtek, a bérek pedig 49 százalékra nőttek. Ez azt jelenti, hogy a bérek relatíve gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint az árak, ami elméletileg vásárlóerő-növekedést eredményezett.
Az egyes termékcsoportok árszínvonala is jelentősen közeledett az uniós átlaghoz 2025-re. Az élelmiszerek ára az EU-s szint 95 százalékát, az alkohol- és dohánytermékek 87 százalékát, a bútorok és készülékek pedig 89 százalékát érte el. A lakhatás és rezsikiadások esetében 67 százalékos felzárkózás tapasztalható, ám ezt a rezsicsökkentés torzítja, mivel a támogatások nélkül a lakhatási költségek drasztikusan emelkedtek volna a 2010-es 90 százalékról.
A legnagyobb mértékű árfelzárkózás a szolgáltatások szektorában ment végbe, ami elsősorban a gyors bérnövekedés következménye. A szabadidő- és kultúra árszínvonala 14 százalékponttal, az oktatás 31 százalékponttal, a turizmus pedig 33 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz. Ezzel szemben a telefon, tévé és kapcsolódó szolgáltatások árszínvonala már 2010-ben is elérte az uniós átlagot, részben a magas, 27 százalékos áfa miatt, és 2025-ben is az EU-s szint 96 százalékán állt.
Az idei relatíve erős forint árfolyam mérsékelte a hazai áremelkedést, ugyanakkor a felértékelődés hozzájárul a relatív magyar ár- és bérszínvonal uniós átlaghoz való közeledéséhez. Ez azért van, mert ugyanaz a forintos ár vagy fizetés több eurónak felel meg. A GKI elemzése szerint, ha más uniós országba utazunk, az élelmiszerek csak esetenként olcsóbbak, míg a szolgáltatások árai továbbra is kedvezőbbek Magyarországon.
Bár a magyar bérek relatíve gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint az árak, ami elméletileg vásárlóerő-növekedést hozott, a teljes kép árnyaltabb. 2025-ben a magyar árszínvonal már az uniós átlag közel háromnegyedénél tartott, miközben a bérek még az 50 százalékot sem érték el. Ez azt jelenti, hogy a magyar fogyasztók helyzete továbbra is jelentősen kedvezőtlenebb, ha a jövedelmeket az árakhoz viszonyítjuk.
A relatív felzárkózás ellenére Magyarország régiós versenytársai sokkal jobban teljesítettek az előző másfél évtizedben. Az ország az EU-csatlakozás előnyeit a legkevésbé tudta kihasználni, ami az egy főre jutó vásárolt fogyasztásban is megmutatkozik. Magyarország ezen a téren az utolsó helyen áll az uniós rangsorban, ami a fogyasztók valós anyagi helyzetét tükrözi.
Az elemzés rávilágít arra, hogy a magyar gazdaságban az árak és bérek felzárkózása nem egyenletesen és nem azonos mértékben valósult meg. A szolgáltatások árai a bérnövekedés hatására emelkedtek jelentősen, míg a lakhatási költségeket a rezsicsökkentés torzítja. A relatív bérfelzárkózás ellenére az abszolút különbségek továbbra is jelentősek, ami befolyásolja a magyar háztartások vásárlóerejét és életszínvonalát.
A jövőbeni gazdasági folyamatok szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a bérek növekedése miként tudja ellensúlyozni az árak további emelkedését. A GKI kutatása alapján a magyar fogyasztóknak továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenézniük, mivel az árak gyorsabban közelítenek az uniós szinthez, mint a jövedelmek, ami hosszú távon fenntartja a vásárlóerőbeli különbségeket.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása