A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy megismételt eljárás lezárásaként negyvennyolcmillió forintos bírságot rótt ki a Lidl Magyarországra. Az intézkedésre azért került sor, mert az áruházlánc korábbi reklámkampányaiban olyan állításokat tett, amelyek megtévesztőnek bizonyultak a fogyasztók számára. A Lidl a vizsgálat során elismerte a jogsértést, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben megalapozottabban és körültekintőbben kommunikál majd árairól, a GVH közleménye szerint.
A versenyhatóság eredetileg 2023 nyarán kezdte meg a vizsgálatot a Lidl 2023 februárjától futó reklámkampányával kapcsolatban. Ebben a kampányban a „Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc” szlogent használták. A GVH 2024 elején hozott első döntésében megállapította, hogy az átlagfogyasztók az üzenetet úgy értelmezték, mintha az üzletlánc termékei objektíven a legolcsóbbak lennének a piacon, és ezt az állítást független kutatás is igazolná.
Ekkor a hatóság kilencvenmillió forintra büntette a vállalatot.
A Lidl bíróságon támadta meg a GVH első határozatát. Habár a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, a Kúria végül új eljárás lefolytatására kötelezte a versenyhatóságot. Ez a döntés jelentős fordulatot hozott az ügyben, mivel a Kúria iránymutatásai alapján a GVH-nak újra kellett értékelnie az addigi megállapításokat és bizonyítékokat.
A megismételt vizsgálat során a Gazdasági Versenyhivatal a Kúria által meghatározott iránymutatások mentén újraértékelte az ügyet. Ennek eredményeként a jogsértést szűkebb körben állapították meg, mint az eredeti eljárásban. Az új eljárás során a Lidl aktívan és együttműködően lépett fel a hatósággal.
A vállalat elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslati jogáról, és vállalta a szükséges megfelelési intézkedések végrehajtását.
A szűkebb körben megállapított szabályszegés, valamint a Lidl együttműködő magatartása együttesen vezettek ahhoz, hogy az eredetileg kiszabott kilencvenmillió forintos bírság jelentősen alacsonyabb, negyvennyolcmillió forintos összegre csökkent. Ez az eset is rávilágít arra a versenyjogi gyakorlatra, miszerint egy cég csak abban az esetben hirdetheti magáról jogszerűen, hogy piacvezető vagy a legolcsóbb, ha a közzététel időpontjában rendelkezik az ezt egyértelműen igazoló, tényszerű és objektív adatokkal. Ennek hiányában a reklámkampány megtévesztőnek minősülhet, és versenyjogi szankciókat vonhat maga után.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása