Magyarországon az augusztus első hétfője az egyik legmagasabb áramfogyasztású nyári napok közé tartozott, ám ez nem jelenti azt, hogy a felhasználók ne spóroltak volna jelentősen. A hazai villamosenergia-felhasználás mértéke a rendkívüli hőség ellenére is elmaradt a várttól. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter elismeréssel szólt a lakosságról és a vállalatokról, kiemelve az összefogást és a tudatos energiagazdálkodást.
Hétfőn közel 130 gigawattóra villamos energiát használt fel az ország a hálózatról, amihez hozzáadódott a háztartások és vállalatok saját termelése is. Ezzel az augusztus első hétfője a 25 legnagyobb nyári áramfogyasztású nap közé került, azonban az időjárási viszonyok alapján valójában a top 10-ben lett volna indokolt. A miniszter korábban egy posztjában 700 megawattos különbséget említett a tervezett és a tényleges napi csúcsterhelés között, ami több mint egy teljes paksi blokk teljesítményét is meghaladja.
Fontos különbséget tenni a villamosenergia-fogyasztás és a rendszerterhelés között. A fogyasztás egy adott időszakra vonatkozik, például egy napra vagy hónapra, és wattórában mérjük, ez alapján fizetjük a számlákat. Ezzel szemben a terhelés egy pillanatnyi állapotot jelez, wattban mérve, megmutatva az adott időpontban fennálló hazai villamosenergia-igényt, vagy a termelés és a nettó import összegét.
A Mavir, mint rendszerirányító, feladata ennek az egyensúlynak a fenntartása, hiszen annak felborulása a rendszer összeomlásához vezethet. Ez az egyensúly különösen kritikus most, hogy a hazai áramtermelés 40 százalékát biztosító paksi atomerőmű szinte teljes egészében kiesett. Hétfő este fél nyolc körül a rendszer terhelése meghaladta a 6500 megawattot, ami jelentősnek számít, bár az idei nyári csúcsterhelési rekord ennél 500 megawattal magasabb volt júniusig.
A fogyasztáscsökkenés pontos mértékének megállapításához a szakértők a jelenlegihez hasonló, extrém időjárású időszakokkal vetik össze az aktuális adatokat, mivel a hőmérséklet alakulása alapvetően meghatározza az áramigényt. Az áramigénynek heti ciklikussága van, ezért a hétfői terhelést két júniusi hétfővel hasonlították össze. Ezek a napok a június második felében hasonlóan meleg időjárással jártak, mint a mostani időszak.
A HungaroMet adatai szerint a vizsgált hétfőn az országos középhőmérséklet 29 fok volt. Június 22-én ennél 3,6 fokkal alacsonyabb, június 29-én viszont 1,2 fokkal magasabb középhőmérsékletet mértek az országban, utóbbi napon történelmi csúcs is született, még ha a melegrekord csak másnap dőlt is meg.
Mindezek alapján azt várhattuk volna, hogy a hétfői terhelés a június 29-i, melegebb nap szintjéhez áll közelebb, de nem így történt. A görbe szinte teljesen egybeesett a június 22-i adatokkal, ami azt jelenti, hogy a rendszer terhelése nagyjából úgy alakult, mintha 3-4 fokkal alacsonyabb lett volna a tényleges hőmérséklet. Ez a különbség egyértelműen a felhasználás visszafogására tett lépések hatását mutatja.
A hétfői adatok mellett a szombati számok is pontosabb képet festenek a spórolás mértékéről, annak ellenére, hogy hétvégén jellemzően sokkal alacsonyabb a rendszer terhelése és így a felhasználás is. Augusztus első szombatján az országos középhőmérséklet tizedre pontosan megegyezett egy június 27-i szombati nappal, mindkét alkalommal 28,7 fokot regisztrált a HungaroMet. Ennek ellenére az augusztus 1-jei terhelés egész nap jóval, átlagosan 9 százalékkal, vagy közel 500 megawattal alacsonyabb volt, ami rendkívül jelentős eltérés.
Érdekes megfigyelni, hogy a politikusi üzenetek fókusza általában a csúcsidőszak, azaz délután öt és este tíz óra közötti fogyasztás visszafogására irányult, a napon belüli csúcsterhelés mérséklése érdekében. Az adatokból ugyanakkor nem látszik egyértelműen, hogy ebben a kért időszakban sokkal nagyobb lett volna a visszaesés, mint máskor. Arányaiban mind szombaton, mind hétfőn a késő délelőtti, kora délutáni órákban volt a legnagyobb különbség a júniusi és a mostani terhelés között, bár az átlagnál azért a kért esti időszakban is nagyobb volt a csökkenés, jelezve az üzenetek hatását.
Az alacsonyabb rendszerterhelés – a korábban már említett összefüggés miatt – természetesen alacsonyabb teljes napi fogyasztást is eredményezett. Bár a hálózatról felhasznált 129 gigawattóra, kiegészítve a saját napelemekről fogyasztott 11 gigawattórával, összesen 140 gigawattóra nyári viszonylatban magasnak számít, egy hasonlóan forró naphoz képest azonban már nem különösebben. A júniusi hőhullám legintenzívebb napjaiban a felhasználás bő 10 százalékkal magasabb volt, június 30-án csak egy hajszállal maradt el a 160 gigawattórától.
A hétfői teljes országos felhasználás leginkább olyan júniusi napokéhoz hasonlított, amikor az országos középhőmérséklet 4-5 fokkal alacsonyabb volt a vizsgált hétfőinél. A fogyasztáscsökkenés jelentős része valószínűleg az ipari és vállalati felhasználók fogyasztás-visszafogásának az eredménye. Erre utal legalábbis, hogy a terhelés visszaesése viszonylag egyenletes volt a nap során, nem koncentrálódott kizárólag a csúcsidőszakra.
Az esti órákban tapasztalható kisebb kilengés ugyanakkor jelzi, hogy a lakosság is kivette a részét a rendszer tehermentesítéséből. Az adatok összességében azt mutatják, hogy a tudatos energiafelhasználás és az összefogás jelentős mértékben hozzájárult a villamosenergia-rendszer stabilitásának fenntartásához a rendkívüli hőség idején.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása