A kormányváltás után három hónappal az országot sújtó hőhullám, a Duna alacsony vízállása és az energiaválság jelentős kihívás elé állította az új kabinetet. A Fidesz az eseményekért kizárólag a májusban hivatalba lépő kormányt, élén Magyar Péterrel, teszi felelőssé, felkészületlenséggel és alkalmatlansággal vádolva őket. A párt kommunikációja azonban több ponton is ellentmondásosnak bizonyul, miközben a saját 16 éves kormányzati múltjával kapcsolatos felelősségvállalás kérdése felmerül.
A miniszterelnök nemzeti összefogást sürgetett a kialakult rendkívüli helyzet kezelésére, ám az ellenzék szerint ez az összefogás csupán a szavak szintjén valósul meg. Orbán Viktor tusványosi beszéde után eltűnt a nyilvánosságból, így a Fidesz első számú frontpolitikusa Bóka János lett, aki a mostani válsághelyzetért kizárólag a jelenlegi kormányt hibáztatta. A Fidesz kommunikációjának hitelessége már a hőségriadó idején is megbicsaklott, amikor a párt még az üzemanyagárakkal foglalkozott, ahelyett, hogy a közelgő hőség veszélyeire figyelmeztetett volna.
Bóka János később azzal támadta a kormányt, hogy nem készült fel időben a helyzetre, holott állítása szerint hetek óta lehetett tudni a Duna vízállásának alakulásáról. A Fidesz frakcióvezetője azonban a parlamenti felszólalásában sem tartotta fontosnak felhívni a figyelmet az aszályra és a kánikula következményeire. Az ellenzékből egyedül a Mi Hazánk foglalkozott a témával, Toroczkai László többször is beszélt a vízgazdálkodási stratégia hiányáról.
A Fidesz kommunikációjának fő iránya az lett, hogy Magyar Péterék felkészületlenül állnak a válság előtt, szemben Orbán Viktor korábbi sikeres válságkezeléseivel. Egy videóban még a miniszterelnök Hungaroringen tett látogatását is szembeállították Orbán Viktor korábbi, járvány és árvíz idején tanúsított aktivitásával. Németh Balázs fideszes politikus szerint a parlamenti ülés elnapolása is Magyar Péter felelősségvállalás elől való menekülését mutatja. A Fidesz más politikusai is elővették a 2019-es önkormányzati kampányból ismert "alkalmatlan" jelzőt, amely akkor sem hozta meg a várt eredményt.
Bóka János szerint az energiaválság közepén tartott frakcióvezetői megbeszélés is azt mutatja, hogy a kormányzati felkészülés nem volt megfelelő. A köztársasági elnök feladatait ideiglenesen ellátó Forsthoffer Ágnes hívta össze az egyeztetést a Sándor-palotába Magyar Péterrel és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. A Tisza Párt célja az volt, hogy demonstrálják a pártpolitikai csaták félretételének és a nemzeti összefogás szükségességét, ami a mindenkori hatalom által gyakran használt retorika az ellenzéki kritikák elnémítására.
A Fidesz által megválasztott korábbi köztársasági elnökök nem mutattak ilyen aktivitást, mint Forsthoffer Ágnes. Bóka a találkozó előtt ígéretet tett a konstruktivitásra, de megjegyezte, hogy szerinte a Sándor-palotában nincs helye ilyen egyeztetésnek, mivel "nincsen legitim lakója". A Fidesz elnöksége egy belső körlevélben egyenesen "a Sándor-palota illegális lakásfoglalójának" nevezte Forsthoffert.
Ez a kijelentés újabb következetlenséget mutat a Fidesz kommunikációjában, hiszen Sulyok Tamás eltávolítása óta önkényuralomról és diktatúráról beszélnek, illegitimnek tartva az új köztársasági elnököt. Ezek után Bóka részvétele az egyeztetésen, amelyet az "illegitim" utód hívott össze, logikátlannak tűnik.
Forsthoffer vasárnapi meghívása csapdahelyzetbe hozta a Fidesz vezetését. Ha Bóka János nem vett volna részt az egyeztetésen, Magyar Péter azonnal azzal vádolhatta volna őket, hogy nem támogatják a nemzeti összefogást és nem fontos számukra a magyarok biztonsága. Ez a retorika ismerős Orbán Viktor korábbi válságkezeléseiből, például a koronavírus-járvány vagy az orosz-ukrán háború idején az akkori ellenzékkel szemben.
Bóka részvétele lehetőséget adott a Fidesznek, hogy a sajtótájékoztatón saját politikai érdekei szerint keretezze az eseményt, és ne kizárólag Magyar Péter narratívája uralja a nyilvánosságot. Ugyanakkor Bóka jelenléte aláásta azt a Fidesz által az elmúlt hetekben kommunikált narratívát, miszerint a köztársasági elnöki pozíció és a jogállamiság megszűnt. Ha valóban diktatúra van, ahogy állítják, akkor a hatalom miért egyeztetne az ellenzékkel, és hogyan fér össze az Orbán Viktor által meghirdetett ellenállás azzal, hogy Bóka egy asztalhoz ült Forsthofferrel és Magyarral?
A kétórás egyeztetés után Bóka János és Rétvári Bence (KDNP) arról beszélt, hogy az elmúlt 16 év eredménye a működő villamosenergia-hálózat, és Orbán Viktor a vízmegtartás és energiabiztonság szempontjából is jobb állapotban adta át az országot 2010-ben, mint ahogy átvette.
A Fidesz frakcióvezetője nem tért ki olyan részletekre, mint a rezsicsökkentés miatt elmaradt hálózati fejlesztések és karbantartások, vagy az előző kormány által elhanyagolt aszálymegelőzés. Ehelyett a jelenlegi helyzetért teljes mértékben a három hónapja hivatalba lépett kormányt tette felelőssé. Bóka János kijelentette, hogy az energiaválság megelőzéséért és kezeléséért kizárólag a magyar kormányt terheli a felelősség, és ezt nem lehet áthárítani sem a magyar emberekre, sem a cégekre.
Állítása szerint a kormánynak minden eszköze rendelkezésére áll a válság kezelésére, hasonlóan az előző kormányhoz. Azonban ezt a mondandót cáfolja Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter tavaly decemberi bizottsági meghallgatása, ahol nyilvánosan elismerte, hogy a kormány hibát követett el, amikor tíz évvel ezelőtt nem épített nagy víztározókat, és csak árvízvédelmi tározók készültek, amelyek nem alkalmasak a vízvisszatartásra. Ez a tény rávilágít a korábbi kormányzati döntések hosszú távú következményeire a jelenlegi válsághelyzetben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása