Magyarország energiaellátása a jelenlegi válságos időszakban súlyos kihívásokkal néz szembe, melyek gyökerei az elmúlt három évtized energetikai fejlesztéseinek hiányában és a klímaváltozás kezelésének elégtelenségében keresendők. Az ország áramellátása jelentős mértékben függ a külföldi importtól, ami a hazai energiamix sérülékenységét mutatja.
A paksi atomerőművet a Duna alacsony vízállása miatt szinte teljesen le kellett terhelni, ami azonnali importra szoruló helyzetet teremtett. A hőhullámok idején az áramimport többször is meghaladta a 4000 megawattot, ami a határkeresztező kapacitás feletti érték. Szerencsére a környező országok képesek voltak biztosítani a szükséges villamos energiát.
A hazai termelésben a napenergia nappal jelentős szerepet játszik, az ipari naperőművek akár 2400 megawattot is termelnek, ami meghaladja a paksi termelést. Azonban este 6 órától a napenergia-termelés drasztikusan csökken, ami azonnali és nagymértékű importigényt generál. Ez a jelenség rávilágít az energiamix egyoldalúságára és a kiegyenlítő kapacitások hiányára.
Az energetikai fejlesztésekre a rendszerváltás óta nem jutott elegendő forrás, ami hozzájárult a jelenlegi problémákhoz. Turai József, a T-Energy Advisory Ltd. szakértője szerint az elmúlt harminc évben mindössze néhány új erőmű épült, miközben számos régi leépült. A szénerőművek környezetbaráttá tételére sem köteleződött el a kormány, pedig erre uniós források is rendelkezésre álltak volna.
A vízduzzasztás kérdése a rendszerváltás idején a Bős-Nagymaros elleni civil tiltakozások miatt negatív felhangot kapott. Ezzel szemben Szlovákia atomerőművei és vízerőművei sikeresen működnek, és a hőkupola idején is képesek áramot exportálni Magyarországra, jelentős felárral. A klímaváltozás kezelése is egyoldalú volt Magyarországon, a dekarbonizációs hullámban elsősorban naperőművek épültek, szélerőművek alig.
2010 óta az energiacégek különadóztatása, a tudatos fogyasztással ellentétes rezsicsökkentés, valamint a klímaváltozás lesajnálása tovább rontotta a helyzetet. Ennek eredményeként 8600 megawatt naperőmű-kapacitás épült ki, de mindössze 330 megawatt szélerőmű, ami egy kiegyensúlyozatlan energiamixet eredményez. A gázerőművek télen és nyáron is fontos szerepet játszanak, de nincsenek folyamatosan csúcson járatva.
Az egyoldalú energiamix, ahol a napenergia dominál, míg a szélenergia szinte teljesen hiányzik, rendkívül sebezhetővé teszi az országot az időjárási viszonyokkal szemben. Amikor süt a nap, exportra kerül sor, amikor nem, drága importra szorul az ország. Ez a helyzet lehetőséget teremt a piaci spekulációra Magyarország ellen, mivel az energiatermelés nem szabályozható a termelő által.
A Mátrai Erőmű, amely lignit, biomassza és alternatív tüzelésű kapacitással rendelkezik, közel 1000 megawatt névleges teljesítményű, de elhanyagolt állapotban van. A legnagyobb hiány idején is csak 250-260 megawattot termelt, ami jelentős kihasználatlan potenciált jelent. A gázerőművek, melyek télen akár 2200 megawattot is termelhetnek, zsinórtermelésre is alkalmasak, de a nyári hőhullámok idején is csak 1000 megawatt fölé jutottak, reggelente leállva a napos órákra.
Az energiaszektor egyik alapvető problémája a vízhiány, ami a hűtéshez szükséges minden hőerőmű, így az atomerőművek és a gáz-, illetve szénerőművek esetében is kritikus. A Duna alacsony vízállása nem csak Pakson okoz gondot, hanem a szerb szénerőműveket is visszafogásra kényszerítette. A vízgazdálkodás és a vízvisszatartás régóta sürgető feladatként merült fel szakmai fórumokon, de a „sok vizünk van” közhiedelem ellenére ezen a téren is jelentős mulasztások történtek.
Az import jelenleg segíti az országot, Szlovákiából szlovák, ukrán, cseh és lengyel eredetű áram is érkezik, valamint más környező országokból is. Azonban egy kiterjedtebb regionális hőhullám áramkimaradásokhoz, úgynevezett blackoutokhoz vezethetne. Magyarországon októberig nem várható érdemi csapadék, ami tovább nehezíti a Duna vízszintjének emelkedését, és ezzel a paksi blokkok újraindítását.
A Duna mentén más atomerőművek is találhatók, például Bulgáriában a Kozloduj és Romániában a csernavodai erőmű. Ezek is szembesültek fennakadásokkal, de Románia a Vaskapu megnyitásával, Bulgária pedig a Duna egyik ágának elterelésével és sziklafelrobbantással próbálja fenntartani működésüket. Szlovákia két atomerőműve, a mohi és a jászlóapátszentmihályi, a Garam és a Vág folyók víztározóiból kapják a hűtéshez szükséges vizet, ami egyelőre elegendő.
A jelenlegi helyzet rávilágít a hosszú távú, átfogó energiastratégia és a vízügyi fejlesztések fontosságára. A regionális együttműködés és a diverzifikált energiamix kulcsfontosságú a jövőbeli energiaválságok megelőzésében és kezelésében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása