Egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság akadályozta meg, hogy a Trump-kormányzat befagyasszon mintegy 20 milliárd dollárnyi, tisztaenergia-fejlesztésekre szánt támogatást, amelyet még a Biden-adminisztráció idején ítéltek oda. Ez a jelentős jogi döntés visszaállítja a korábban jóváhagyott programok folyósítását.
A bíróság megállapítása szerint az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) valószínűleg jogsértő módon járt el, amikor pusztán politikai nézetkülönbségekre hivatkozva kísérelte meg leállítani a kezdeményezéseket és visszaszerezni a már odaítélt pénzeszközöket.
A határozat komoly vereséget jelent a Trump-kormányzat számára, és rávilágít a zöldenergia-finanszírozás körüli mély politikai és jogi megosztottságra az Egyesült Államokban.
Az amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság keddi döntésével megtiltotta a Környezetvédelmi Ügynökségnek (EPA), hogy befagyasszon egy közel 20 milliárd dolláros keretet, amelyet tisztaenergia-fejlesztésekre ítéltek oda. Ez a megosztott bírói testület által hozott határozat hatályon kívül helyezi az EPA korábbi intézkedését, és visszaállítja a támogatások folyósítását előíró végzést.
A szóban forgó támogatásokat két kulcsfontosságú program keretében ítélték oda nonprofit szervezeteknek: a Nemzeti Tiszta Beruházási Alap (National Clean Investment Fund) és a Tiszta Közösségek Beruházásösztönző Programja (Clean Communities Investment Accelerator) révén.
Ezek a források alapvetően megújulóenergia-beruházásokat finanszíroznak, különös figyelmet fordítva azokra a hátrányos helyzetű közösségekre, amelyek korábban csak korlátozottan vagy egyáltalán nem fértek hozzá a zöldfinanszírozási lehetőségekhez. A programok célja, hogy elősegítsék a méltányos átmenetet a tiszta energia felé, és csökkentsék a környezeti terheket a leginkább érintett régiókban.
A két említett kezdeményezés az Üvegházhatásúgáz-kibocsátást Csökkentő Alap (Greenhouse Gas Reduction Fund) részét képezi, amely egy átfogó, 27 milliárd dolláros program. Ezt az alapot az amerikai Kongresszus hozta létre 2022-ben, a Joe Biden elnök által aláírt és kezdeményezett Inflációcsökkentési Törvény (Inflation Reduction Act) részeként.
Fontos politikai kontextus, hogy az Inflációcsökkentési Törvényt egyetlen republikánus képviselő vagy szenátor sem támogatta a törvényhozás során, ami már a kezdetektől fogva jelezte a jogszabály körüli mély politikai megosztottságot és ellenállást. Ez a tény aláhúzza a mostani bírósági vita politikai dimenzióját.
Lee Zeldin, az EPA vezetője 2025 márciusában kezdeményezte a támogatások befagyasztását. Érvelése szerint a programok nem illeszkedtek az ügynökség új prioritásaihoz, és felmerült a csalás, a pazarlás, valamint a visszaélések lehetősége is a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatban. Az EPA vezetése a politikai váltás után felülvizsgálta a korábbi adminisztráció által indított kezdeményezéseket, és igyekezett azok finanszírozását leállítani.
A bíróság többsége azonban arra a következtetésre jutott, hogy a pénzek pusztán szakpolitikai nézetkülönbségekre alapozott visszavonása valószínűleg sérti az Inflációcsökkentési Törvény rendelkezéseit. A bírák szerint az EPA nem mutatta be meggyőzően, hogy a programok leállítása jogilag megalapozott lenne, és nem csupán egy politikai irányváltás következménye.
Ez a döntés alapvetően megerősíti a Kongresszus által elfogadott jogszabályok erejét és azt a elvet, hogy a végrehajtó hatalom nem írhatja felül egyszerűen a törvényhozás akaratát. A bíróság hangsúlyozta, hogy a pénzeszközök visszavonásához komolyabb jogi indokokra van szükség, mint a puszta politikai preferenciák változása.
A vitatott összegeket a Citibank kezeli, és a kedvezményezettek között olyan jelentős szereplők találhatók, mint a Klímaegység Alap (Climate United Fund), a Koalíció a Zöld Tőkéért (Coalition for Green Capital), valamint több amerikai szövetségi állam által támogatott szervezet is. Ezek a szervezetek kulcsfontosságúak a zöld átmenet finanszírozásában és a tiszta energia projektek megvalósításában.
A bíróság továbbá aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EPA nem adott megfelelő biztosítékot arra vonatkozóan, hogy az ideiglenes intézkedés feloldása esetén nem vonná el a már odaítélt pénzeszközöket. Ez a hiányzó garancia is hozzájárult a bíróság döntéséhez, amely a támogatások folyósítását rendelte el.
A Környezetvédelmi Ügynökség jelenleg alaposan tanulmányozza a fellebbviteli bíróság által hozott határozatot, és mérlegeli a további jogi lépéseket. Az ügynökségnek lehetősége van arra, hogy akár az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához forduljon az ügyben, ami azt jelenti, hogy a jogi vita még korántsem ért véget.
Egy esetleges legfelsőbb bírósági fellebbezés tovább bonyolíthatja az ügyet, és hosszú távon is befolyásolhatja a környezetvédelmi finanszírozás jövőjét az Egyesült Államokban. A politikai tétek magasak, különösen egy közelgő elnökválasztás árnyékában.
Ez a jogi csata rávilágít a tisztaenergia-politikák körüli folyamatos politikai és jogi feszültségekre, valamint arra, hogy a különböző adminisztrációk mennyire eltérően viszonyulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez és a zöld beruházásokhoz.
A végső döntés jelentős hatással lehet nemcsak a 20 milliárd dolláros támogatás sorsára, hanem általánosságban is a jövőbeli környezetvédelmi beruházásokra és a zöld gazdaság finanszírozására az országban, meghatározva a klímacélok elérésének ütemét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása