A német gazdaság lassulása jelentős hatással van Közép-Európa országaira, beleértve Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Romániát. A Rohlig SUUS Logistics csehországi ügyvezető igazgatója, Dalibor Hofmann szerint a német gazdaság 2026-ig sem várható gyors fellendülésre. Ennek ellenére a régió vállalatainak célja nem Németország leváltása, hanem hagyományos piacaik kiegészítése új lehetőségekkel.
Egyre több közép-európai cég keres partnereket Észak-Amerikában, Ázsiában és Közép-Ázsiában, például Kazahsztánban és Üzbegisztánban. A szakértő kiemelte, hogy a vállalatok Közép-Kelet-Európát egyetlen üzleti térségként kezelik, figyelembe véve a földrajzi közelséget, a hasonló piaci jellemzőket és a fejlettségi szintet. Ez a megközelítés a teljes ellátási lánc kezelésére képes logisztikai partnerek iránti igényt erősíti.
Az autóiparban is hasonló trendek figyelhetők meg, ahol Csehország továbbra is Európa egyik vezető járműgyártó központja, miközben folyamatosan bővíti elektromobilitási kapacitásait. A japán Toyota Kolínban épít elektromosautó- és akkumulátor-összeszerelő üzemet, a Volkswagen-csoporthoz tartozó Škoda Auto pedig kiterjeszti elektrifikációs stratégiáját több gyárában. Ezek a fejlesztések az elektromos meghajtású közlekedéshez kapcsolódó gyártást erősítik a régióban.
Magyarországon is jelentős beruházások zajlanak az elektromosjármű-ellátási láncban. A bajor BMW Debrecenben épített új, tisztán elektromos autókat gyártó üzemet, amelyet tavaly ősszel adtak át. Emellett a kínai CATL, a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, idén kezdte meg a termelést debreceni gigagyárában, egy 7,3 milliárd eurós befektetés keretében.
Hofmann szerint az ilyen beruházások helyszíne számos tényezőtől és a gyártók egyedi igényeitől függ. A régió közös erőssége éppen abban rejlik, hogy sokféle ipari befektetést képes vonzani, és támogatja az európai autóipar átalakulását. A cseh szakember szerint a két ország nem verseng egymással, hanem az átalakuló európai értéklánc különböző láncszemeit alkotják.
A logisztika a gazdaság fontos barométere, és a kereskedelmi adatok egy nagy volumenű, de átalakulóban lévő kapcsolatot mutatnak Csehország és Magyarország között. A Cseh Statisztikai Hivatal adatai alapján a kétoldalú árukereskedelem 2025-ben mintegy 12,6 milliárd eurót tett ki. Magyarország Csehország kilencedik legnagyobb exportpiaca és tizedik legnagyobb importforrása.
A forgalmat mindkét irányban az autóipari ellátási lánc dominálja, beleértve az alkatrészeket és a kész járműveket. Emellett jelentős mennyiségben mozognak távközlési berendezések, számítógépek, elektronikai cikkek és egyre nagyobb arányban lítiumion-akkumulátorok a két ország között. A Rohlig SUUS Logistics tapasztalatai szerint folyamatos a gyűjtő- és a teljes kamionos forgalom a két piac között.
Sem Csehországnak, sem Magyarországnak nincs tengeri kikötője, ezért mindkét ország külföldi kikötőkre és szállítási folyosókra támaszkodik. Ez a tény kiemeli a szárazföldi és légi logisztikai infrastruktúra fontosságát a régióban.
Közép-Kelet-Európa egész Európa logisztikai csomópontjává fejlődik, és ebben Magyarország Szlovéniával és Romániával együtt természetes kaput jelent a Balkán felé. Ezzel szemben a cseh és a lengyel piac a kontinens nyugati felét szolgálja ki, kiegészítve a régió stratégiai szerepét.
A globális ellátási láncok szempontjából Magyarország és Csehország hasonló helyzetben van, hiszen tengerparttal nem rendelkeznek, de jól kiépített nemzetközi repülőterekkel igen. A Budapest Airport, hasonlóan a prágai terminálhoz, kulcsfontosságú logisztikai csomópont a régióban, erős kínai és más távolsági kapcsolatokkal. A ferihegyi cargoforgalom az elmúlt években folyamatosan rekordokat döntött.
A tengeri kapuk tekintetében a hagyományos német és holland kikötők mellett a déli irány is erősödik. A szlovéniai Koper, a romániai Constanța és a horvátországi Rijeka egyaránt fontos szerepet játszik a két ország piacainak kiszolgálásában, alternatív útvonalakat kínálva a globális kereskedelemben.
A legdinamikusabb fejlődés azonban északon zajlik, ahol a lengyel tengeri kikötők egyre fontosabbá válnak a cseh importőrök és exportőrök számára, különösen az ország északi részén. A folyamatos infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően Gdańsk és Gdynia vonzó alternatívát jelentenek a hagyományos nyugat-európai kapukkal szemben.
A Rohlig SUUS Logistics mindegyik terminálon szervez fuvarokat, ami jól mutatja a régió logisztikai hálózatának kiterjedtségét. Az ügyvezető igazgató ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatoknak ma már nemcsak a szállításhoz, hanem a folyamatosan változó nemzetközi kereskedelmi szabályok és vámelőírások útvesztőjében való eligazodáshoz is egyre több támogatásra van szükségük. Ez a komplexitás új kihívásokat és lehetőségeket teremt a logisztikai szolgáltatók számára a jövőben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása