A paksi atomerőmű részleges leállása, amelyet a Duna rekordközeli alacsony vízállása okozott, komoly kihívások elé állítja a magyar gazdaságot. A kialakult helyzet rávilágít az ország gazdaságának évek óta fennálló strukturális problémáira, melyekre a szakértők már korábban is figyelmeztettek. Az Erste Group Research elemzője, Nyeste Orsolya szerint a gazdasági növekedés lassulhat, ha tartós ipari vagy közlekedési korlátozásokra lesz szükség, de csekély maradhat a bruttó hazai termékre (GDP) gyakorolt hatás, amennyiben az energiamegtakarítás és a növekvő villamosenergia-import elegendőnek bizonyul.
A paksi atomerőmű történetének egyik legsúlyosabb kihívásával néz szembe a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt. Ez a helyzet jelentősen befolyásolja az erőmű hűtővíz-ellátását, ami a blokkok teljesítményének csökkentéséhez vezetett. Hétfő délutánra az erőmű utolsó működő blokkja is mindössze 230 megawatt teljesítménnyel üzemelt, ami a paksi atomerőmű teljes, 2000 megawattos kapacitásának alig 12 százaléka.
Ebben az időszakban az ország villamosenergia-termelése már megközelítette a fogyasztást, ami azonnali beavatkozást igényelt az energiaellátás stabilitásának fenntartása érdekében. A kiesés mérséklésére a magyar kormány tartalékerőműveket indított, és jelentős mennyiségű villamos energiát kénytelen importálni, részben Ausztriából is.
Ez a megoldás azonban lényegesen drágább, mint a paksi atomerőmű alacsony termelési költségei, ami növeli az ország energiaköltségeit. Az importáram magasabb ára közvetetten is hozzájárulhat a gazdasági növekedés mérséklődéséhez a nettó export romlásán keresztül.
A jelenlegi helyzet nem csupán egy rendkívüli műszaki esemény, hanem rávilágít Magyarország gazdaságának évek óta fennálló strukturális problémáira. A szakemberek már korábban is figyelmeztettek az energiafüggőség és a természeti erőforrások változékonyságának kockázataira, amelyek most kézzelfogható valósággá váltak.
A magyar kormány már bevezetett víz- és energiatakarékossági intézkedéseket a helyzet kezelésére, amelyek célja a fogyasztás csökkentése és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása. Ezek közé tartozik a nem létfontosságú vízfelhasználás korlátozása, valamint egy rendelet, amely lehetővé teszi a nagyipari fogyasztók hálózatról való ideiglenes leválasztását.
Emellett csúcsidőszakokban korlátozzák a vasúti áruszállítást is, hogy csökkentsék az energiaigényt. Ezek az intézkedések potenciálisan érinthetik az Ausztriában működő vállalatokat is, mivel az Osztrák Gazdasági Kamara adatai szerint mintegy 1400 osztrák tulajdonú leányvállalat működik Magyarországon. Ausztria Németország után a második legnagyobb befektető az országban, így a korlátozások szélesebb körű gazdasági hatásokkal is járhatnak.
Az Erste Group Research elemzője szerint a gazdasági következmények pontos mértéke egyelőre nem felmérhető, mivel nem ismert, meddig marad alacsony teljesítményen az atomerőmű. Amennyiben tartós ipari vagy közlekedési korlátozásokra kerül sor, a gazdasági növekedés több tized százalékponttal is lassulhat, ami jelentős hatással lehet a hazai gazdaság teljesítményére.
Ha azonban az energiamegtakarítás és a növekvő villamosenergia-import elegendőnek bizonyul az ipari fogyasztók korlátozásának elkerüléséhez, a bruttó hazai termékre (GDP) gyakorolt hatás várhatóan csekély marad. Azonban a drágább importáram növeli az energiaköltségeket, ami a nettó export romlásán keresztül mérsékelheti a gazdasági növekedést, függetlenül a közvetlen korlátozásoktól.
Fontos megjegyezni, hogy maga a paksi atomerőmű is jelentős gazdasági szereplő, működése becslések szerint a magyar GDP mintegy fél százalékát adja. Ha a harmadik negyedév ötödében – vagyis húsz napon át – nem képes teljes kapacitással termelni, az önmagában megközelítőleg 0,1 százalékponttal mérsékelheti a negyedéves GDP-t, ami jól mutatja az erőmű gazdasági súlyát.
Nyeste Orsolya véleménye szerint, ha a fogyasztók továbbra is takarékoskodnak, a hazai tartalékok elegendőek maradnak, és az import is biztosított, a MAVIR várhatóan elkerülheti a rendeletben szereplő korlátozások alkalmazását. Ez kulcsfontosságú a gazdaság további zavartalan működéséhez és a súlyosabb következmények elkerüléséhez.
Az Erste Group Research egyelőre fenntartja az idei évre vonatkozó 1,7 százalékos GDP-növekedési előrejelzését, annak ellenére, hogy a gazdaság a második negyedévben is 1,7 százalékkal bővült. Azonban az APA osztrák hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a szárazság és az energiaválság egyaránt ronthatja az év hátralévő részének gazdasági teljesítményét, ami további bizonytalanságot jelent a jövőre nézve. A helyzet alakulása nagymértékben függ a Duna vízállásától és az energiapiaci fejleményektől.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása