A rendkívüli aszályos időszak és a Duna drámai apadása kritikus helyzetet teremtett a cernavodai atomerőmű hűtővízellátása körül. A román hadsereg példátlan beavatkozással, robbantásos módszerrel vette fel a harcot a folyó alacsony vízszintje ellen, hogy biztosítsa a létfontosságú hűtőrendszer működését és elkerülje az egyik blokk leállítását.
Radu Miruta ügyvivő védelmi miniszter keddi tájékoztatása szerint a hadsereg hétfőn hajtott végre egy stratégiai robbantást a Duna egyik elágazásánál. Ennek köszönhetően a hidrológiai előrejelzésekben várt további apadás helyett két centimétert emelkedett a folyó vízszintje az atomerőműnél. A beavatkozás célja az volt, hogy elősegítse a víz áramlását az erőmű felé vezető Öreg-Dunába, ezzel enyhítve a hűtővízellátás problémáit.
A Duna ezen szakaszán a folyó két fő ágra bomlik: a Bala-ágra és az Öreg-Dunára. A korábbi állapotok szerint a folyó vizének mintegy 85 százaléka a Bala-ágba terelődött, míg mindössze 15 százalék jutott el a cernavodai szakaszra. Ez a kedvezőtlen arány a két meder közötti szintkülönbségből adódott, és jelentősen hozzájárult az atomerőmű hűtővízellátásának bizonytalanságához. A hadsereg robbantása egy zátony eltávolításával igyekezett ezen a diszproporcionális vízelosztáson javítani, és a víz nagyobb részét az atomerőmű számára kulcsfontosságú mederbe irányítani.
Azonnali intézkedések mellett a szakemberek további, hosszú távú beavatkozásokat is terveznek a vízellátás biztosítása érdekében. A közeljövőben kővel megrakott uszályokat süllyesztenek el a Bala-ág medrében, hogy mesterséges, víz alatti küszöböt hozzanak létre. Ez a gát segíteni fogja a víz terelését az Öreg-Duna felé. Ezzel párhuzamosan az Öreg-Dunán kotrási munkálatokat végeznek, és a robbantásból származó sziklákat is kiemelik a mederből, hogy a víz szabadabban áramolhasson az erőmű irányába. Ezek a komplex mederalakító munkálatok a Duna vízjárásának szabályozását célozzák, és a cernavodai létesítmény stabil működését hivatottak garantálni.
Romeo Urjan, az atomerőművet üzemeltető vállalat igazgatója megerősítette, hogy a 700 megawattos 2-es blokk a beavatkozásoknak köszönhetően még legalább egy hétig termelésben maradhat. Ez a halasztás kritikus fontosságú az ország energiaellátása szempontjából. Amennyiben a további mederalakító munkálatok is elérik a kívánt hatást, a korábbi robbantással együtt akár 7-8 centiméteres vízszintemelkedést is elérhetnek a létesítménynél. Ez a néhány centiméteres emelkedés is jelentős különbséget jelenthet a hűtőrendszer hatékony működése szempontjából, és hozzájárulhat az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez a rendkívüli körülmények között.
A folyószabályozási lépésekre égető szükség van, mivel a Duna romániai belépő vízhozama augusztus 9-re várhatóan az 1985-ben feljegyzett, másodpercenkénti 1400 köbméteres történelmi mélypont alá csökken. Ez a prognózis rávilágít a helyzet súlyosságára és az azonnali cselekvés fontosságára. A román kormány a súlyos aszály, a kritikus vízállás és az energiahiány miatt már a múlt pénteken készültségi állapotot hirdetett az országban. Ez a lépés lehetővé teszi a gyors és hatékony reagálást a kialakult környezeti és energetikai kihívásokra.
A kabinet 7 millió lejt (mintegy 485 millió forintot) különített el a sürgősségi beavatkozásokra. Ennek az összegnek a célja, hogy a folyamatos apadás ellenére is az üzemi szinten tartsák az atomerőmű hűtőrendszerét kiszolgáló tározót. Az anyagi források biztosítása kulcsfontosságú a tervezett munkálatok megvalósításához és az atomerőmű biztonságos, folyamatos működésének fenntartásához a jelenlegi rendkívüli körülmények között.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása