Az idei nyár Magyarországon súlyos időjárási kihívásokat hozott, melyek középpontjában a hosszan tartó hőhullámok és az egyre kritikusabb aszályhelyzet álltak. Ennek következtében az ország számos pontján drámai mértékű vízhiány alakult ki, ami különösen érezhető volt olyan ikonikus természeti kincseink esetében, mint a Velencei-tó vagy a Duna. A tavak és folyók vízszintjének jelentős csökkenése, sőt, egyes szakaszok kiszáradása rávilágított a magyar vízgazdálkodásban rejlő égető problémákra és a fenntartható megoldások sürgős szükségességére. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az országban ismét országos vízhiányos időszakot kellett elrendelni, ami közvetlenül érinti a mezőgazdaságot, az ipart és a lakosságot egyaránt.
Ebben a kritikus helyzetben különösen figyelemre méltó az a tény, hogy évente több mint 570 millió köbméter tisztított szennyvíz kerül elvezetésre és vész kárba. Ez a hatalmas mennyiségű víz, melyet a modern technológiák segítségével már biztonságosan lehetne hasznosítani, jelenleg kihasználatlanul marad. Pedig a mezőgazdasági öntözésben rejlő potenciál óriási, különösen az aszályos időszakokban, amikor minden csepp víz aranyat ér. A szakemberek rámutatnak, hogy a technológiai háttér, amely lehetővé tenné a tisztított szennyvíz biztonságos és hatékony felhasználását az öntözésben, már rendelkezésre áll. Sőt, az Európai Unió is kidolgozott egy keretrendszert, amely támogatja és szabályozza az ilyen jellegű vízgazdálkodási gyakorlatokat, biztosítva a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági előírások betartását.
Azonban a meglévő technológia és az uniós iránymutatások ellenére ez a jelentős víztartalék egyelőre nem kerül hasznosításra Magyarországon. A probléma gyökere a hazai szabályozásban keresendő, amely a jelenlegi formájában túlzottan szigorú, és gátat szab a tisztított szennyvíz mezőgazdasági célú felhasználásának. Ez a szabályozási korlát akadályozza meg, hogy az ország kihasználja ezt a hatalmas vízgazdálkodási potenciált, és enyhítse az aszályhelyzet okozta károkat. A szakértők szerint egy egyszerű szabálymódosítás elegendő lenne ahhoz, hogy ez a több százmillió köbméter víz bekapcsolódhasson a körforgásba, jelentősen hozzájárulva a mezőgazdaság vízellátásának stabilitásához és a termésbiztonsághoz.
Baráth András, a Vízipari Holding vezérigazgatója az Agrárszektor hasábjain hívta fel a figyelmet erre a kihasználatlan lehetőségre. A szakember hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabályozási környezet felülvizsgálatával jelentős előrelépést lehetne elérni a hazai vízgazdálkodásban. Baráth András részletesebben is kifejti majd gondolatait a szeptember 8-án megrendezésre kerülő Sustainable World 2026 konferencián. Ez a fenntarthatósági szakmai fórum kiváló alkalmat biztosít arra, hogy a téma mélyrehatóan megvitatásra kerüljön, és a döntéshozók, szakértők és érintettek közösen keressék a megoldásokat a magyar vízgazdálkodás előtt álló kihívásokra. A konferencia a vízgazdálkodás mellett más fenntarthatósági témákkal is foglalkozik, de a vízügy kiemelt szerepet kap az idei eseményen. A rendezvényre már kaphatók a jegyek, ami jelzi a téma iránti széleskörű érdeklődést és a sürgős cselekvés szükségességét.
Összességében elmondható, hogy miközben Magyarország az egyre súlyosbodó aszályhelyzettel és vízhiánnyal küzd, egy hatalmas, ám jelenleg kihasználatlan víztartalék állna rendelkezésre a tisztított szennyvíz formájában. Ennek a tartaléknak a mezőgazdasági öntözésre való hasznosítása jelentős mértékben hozzájárulhatna az ország vízellátásának stabilizálásához és a fenntarthatóbb jövő építéséhez. A kulcs a hazai szabályozás rugalmasabbá tételében rejlik, amely lehetővé tenné a modern technológiák és az uniós keretrendszer adta lehetőségek teljes körű kiaknázását. A szakmai párbeszéd és a szabályozási környezet felülvizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy ez a potenciál valósággá váljon, és az ország hatékonyabban tudjon reagálni az éghajlatváltozás okozta kihívásokra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása