Az elmúlt másfél évtizedben a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelentős, közel 1904 milliárd forint értékű beruházási támogatást ítélt oda. A források nagy része az akkumulátor- és járműiparba áramlott, felvetve a kérdést a befektetések szélesebb körű gazdasági hatásairól.
2010. január 1. és 2026. április 15. között 688 támogatási szerződés keretében közel 1904 milliárd forint szerződéses támogatási összeget folyósítottak. Ez az összeg nem tartalmazza a külön jogcímen igénybe vett adó- és egyéb kedvezményeket, melyek tovább növelhetik a tényleges állami hozzájárulást. A kiosztott támogatási összeg 54,7 százaléka az akkumulátor- és a járműiparhoz kapcsolódó beruházásokat célozta, ami erős koncentrációt mutat ezen ágazatok felé.
A magyar gazdaságban a külföldi tulajdonú vállalatok szerepe meghatározó: 2023-ban az aktív vállalkozások mindössze 1,8 százalékát tették ki, mégis a vállalati foglalkoztatás 23,6 százalékát és a hozzáadott érték 40,6 százalékát adták. A feldolgozóiparban ez a koncentráció még kifejezettebb, ahol a vállalatok 3,8 százaléka foglalkoztatta az ágazat dolgozóinak több mint felét, és állította elő a hozzáadott érték közel 63 százalékát.
Májusi parlamenti meghallgatásaikon Kapitány István és Kármán András miniszterek is hangsúlyozták az elmozdulás szükségességét az összeszerelőüzem-modelltől. Célként a magasabb hozzáadott értékű, minőségi növekedést és az innovatív hazai kis- és középvállalkozások (kkv) nagyobb támogatását jelölték meg. Az OECD 2024-es magyar országtanulmánya is megjegyezte, hogy az elektromobilitáshoz kapcsolódó nagyberuházások hosszú távú hatása a hazai hozzáadott értékre és termelékenységre még nem látható.
A hazai hozzáadottérték-arány azt mutatja, hogy egy exportált termék árából mennyi marad itthon bérként, adóként és hazai profitként. Az OECD 2021-es adatai szerint a magyar exporton belüli hazai hozzáadott érték aránya 53,5 százalék volt, ami az uniós mezőny legalján helyezi el az országot, csupán néhány tagállam előzi meg.
Az alacsony arány részben a magyar export szerkezetével magyarázható, mivel a járműipar és a villamosberendezés-gyártás, melyek az export közel harmadát adják, a legalacsonyabb hozzáadott értékű ágazatok közé tartoznak. Az MNB 2024-es jelentése szerint a járműgyártásban a hozzáadott érték a kibocsátás arányában 15, a villamosberendezés-gyártásban 19,2 százalék, szemben a gyógyszeripar 50 vagy a szakmai szolgáltatások 62-63 százalékos értékével.
A minőségi külföldi működőtőke-befektetések (FDI) fontos eleme, hogy a betelepülő cégnél végzett munka milyen tudást és készségeket igényel, és ezek hogyan hasznosulnak a munkavállalók karrierjében. A tudásintenzív feladatok, mint a mérnöki vagy minőségbiztosítási munka, növelik a munkavállaló munkaerőpiaci státuszát, ellentétben a betanított összeszereléssel. Az uniós statisztikák szerint Magyarországon a 20–64 év közötti foglalkoztatottak körében az összeszerelő, betanított munka aránya az EU harmadik legmagasabb értéke, ami a munkaerő modernizációjának szükségességét jelzi.
Az új külgazdasági stratégiának változtatnia kell ezen a helyzeten a munkaerő modernizációjával és a magasabb hozzáadott értékű fejlődés ösztönzésével. A beruházási támogatások mellé olyan feltételeket kell szabni, amelyek az ország gazdasági érdekeit szolgálják, mint például a hazai beszállítói arány növelése, a hozzáadott érték emelése és a munkáltatói feltételek, például a bérszínvonal javítása. Emellett mérhető képzési és szakmai fejlesztési programokat, valamint oktatási együttműködéseket kell biztosítani a helyi munkavállalóknak.
Javasolt egy nyilvánosan követhető, minden államilag támogatott befektetési projektnél kötelező FDI-minőségi pontszám bevezetése, amely objektíven mérné és összehasonlíthatóvá tenné ezeket a feltételeket. A hazai cégek gyakran a szükséges tanúsítás, minőségbiztosítás, kapacitás, finanszírozás vagy fejlesztési képesség hiánya miatt nem jutnak be a nemzetközi ellátási láncokba. Ezért a beszállítófejlesztési programoknak vállalati auditokból, technológiai és minőségirányítási fejlesztésekből kell állniuk, nem csupán tréningekből, hogy a hazai vállalkozások tartósan versenyképessé válhassanak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása