A magyar kormány jelentős változtatásokat vezet be az állami hitelgaranciák rendszerében, melynek célja az állami kockázatok mérséklése és a magánpiaci hitelezéshez kapcsolódó támogatások átalakítása. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent kormányhatározat részletesen rögzíti azokat a lépéseket, amelyekkel az állami szerepvállalás szintje csökkenhet a hitelezési piacon. Ez a reform egyben az Európai Unió felé tett vállalások, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) keretében meghatározott mérföldkövek teljesítését is szolgálja.
A kormány döntése értelmében a gazdasági és energetikai miniszter, a pénzügyminiszter bevonásával, azonnal megkezdi a magánszektor hitelezéséhez kapcsolódó kormányzati támogatások és garanciák felülvizsgálatát. Ennek elsődleges célja az állami kockázat csökkentése a pénzügyi rendszerben. A határozat konkrét határidőket is megállapít a reformfolyamat egyes szakaszaira.
Augusztus 10-ig az érintett minisztereknek elő kell terjeszteniük a kormány elé a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ reformjáról szóló kormányrendelet tervezetét. Ez a tervezet meghatározza, hogy valamennyi érintett termék esetében a nettó ügyleti kamat az alkalmazandó 3 havi BUBOR szintjén kerül megállapításra. Emellett a kapcsolódó, jelenleg kötelező garanciák igénybevétele opcionálissá válik, ami jelentős változást hoz a vállalkozások hitelezési feltételeiben.
A 2026-os központi költségvetésben az állami viszontgaranciák felső határát is csökkentik. Az eddigi 12 800 milliárd forintról 11 200 milliárd forintra szállítják le ezt az összeget. Augusztus 12-ig a kijelölt miniszterek felülvizsgálják az összes állami viszontgarancia amortizációs ütemtervét, és elkészítik az éves bontású amortizációs ütemtervet valamennyi érintett eszközre. Ez a lépés biztosítja, hogy a garanciák csökkentése összhangban legyen a tervvel, és korlátozza az új garanciák nyújtását a jövőben.
A kormányzati intézkedések mögött kettős cél húzódik meg: egyrészt az államháztartás stabilitásának erősítése azáltal, hogy mérséklik az állami kockázatvállalást. Másrészt pedig az Európai Unióval kötött megállapodások teljesítése, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) keretében vállalt reformok végrehajtása a támogatott hitelezés területén. Az RRF-források lehívásához szükséges, hogy Magyarország teljesítse a kitűzött mérföldköveket, amelyek között szerepel a támogatott hitelezési rendszerek átalakítása is.
Az állami garanciák csökkentése hosszú távon hozzájárulhat a piaci alapú hitelezés erősödéséhez és a versenyszféra nagyobb önállóságához. Az intézkedések célja, hogy az állam szerepe a gazdaságban ne torzítsa a piaci mechanizmusokat, hanem kiegészítse azokat, ahol szükséges. Az uniós átlaghoz való közelítés az állami garanciák GDP-hez viszonyított arányában szintén kulcsfontosságú szempont.
A kormányzati beavatkozás jelentős hatással lehet a magyar gazdaságra és a vállalkozások finanszírozási lehetőségeire. Az állami garanciák opcionálissá tétele a Széchenyi Kártya programok esetében azt jelenti, hogy a bankok és a vállalkozások nagyobb felelősséget vállalnak a hitelügyletekért. Ez a változás ösztönözheti a bankokat a kockázatok alaposabb felmérésére, és a vállalkozásokat a stabilabb üzleti tervek kidolgozására.
Az állami viszontgaranciák felső határának csökkentése a költségvetési stabilitás szempontjából kulcsfontosságú. A kisebb felső határ mérsékli az állam potenciális kitettségét a hitelezési kockázatokkal szemben, ami hosszú távon hozzájárulhat a fenntarthatóbb államháztartáshoz. Az MFB Zrt. hitelei mögötti állami garanciarendszerek felülvizsgálata és a szükségtelen garanciák fokozatos megszüntetése szintén ebbe az irányba mutat. A cél az MFB-műveletek államháztartásra gyakorolt közvetlen kitettségének korlátozása.
A kormány vállalja, hogy az állami garanciák GDP-hez viszonyított arányát fokozatosan lecsökkenti az EU tagállamainak átlagos szintjére. Ennek érdekében a menetrendet egyeztetik az Európai Bizottsággal, majd kötelezettséget vállalnak eszközönként és évenként csökkenő éves felső határokra, meghatározva a csökkentési pályát. Ez a hosszú távú stratégia biztosítja a kiszámíthatóságot és az uniós elvárásoknak való megfelelést.
A pénzügyminiszter a gazdasági és energetikai miniszter, valamint az MFB Zrt. bevonásával augusztus 12-ig elkészíti azt a kormányzati felülvizsgálati jelentést, amely ajánlásokat tartalmaz az MFB Zrt. igazgatóságának. Ezek az ajánlások az államháztartás MFB-műveletekkel szembeni közvetlen kitettségének korlátozására fókuszálnak. A folyamat tehát nem egy egyszeri beavatkozás, hanem egy átfogó, több lépcsős reform, amely a magyar gazdaság finanszírozási struktúrájának hosszú távú átalakítását célozza.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása