A magyar kormány átfogó reformot hirdetett a piaci hitelezéshez kapcsolódó állami támogatások és garanciák rendszerében, amely jelentős változásokat hoz a hazai pénzügyi szektorban. Az intézkedéscsomag, amelyet Magyar Péter miniszterelnök jegyez, többek között az állami kockázatvállalás csökkentését, a garanciák mértékének az európai uniós átlaghoz való igazítását, valamint a Széchenyi Kártya-program és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozási gyakorlatának átalakítását célozza.
Az intézkedések bevezetését a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRP) mérföldköveinek teljesítése indokolja, ami az uniós források lehívásához elengedhetetlen. Ennek érdekében a gazdasági és a pénzügyi tárcának haladéktalanul meg kell kezdenie a hitelezési támogatások felülvizsgálatát. A reform lényege, hogy az állam a jövőben kevesebb kockázatot vállal át a magánszektortól, ezzel párhuzamosan pedig a bankoknak lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a saját hitelkockázat-értékelésükre.
A vállalkozásokat legközvetlenebbül a Széchenyi Kártya-program megújítása érinti. Ennek keretében a program három termékénél a nettó ügyleti kamatot az aktuális 3 havi BUBOR szintjéhez kötik, felváltva a korábbi fix kamatozást. Korábban egyes Széchenyi Kártya konstrukciók fix 3%-os kamattal voltak elérhetők, azonban a július 15-e után megkötött szerződésekre már a változó, BUBOR-hoz kötött kamatozás vonatkozik. A változtatás célja, hogy a támogatott konstrukciók kamata közelebb kerüljön a piaci környezethez, mérsékelve az arbitrázs jellegű felhasználás lehetőségét, és csökkentve a kamattámogatás költségvetési terheit. Emellett a programban korábban kötelezően előírt garanciák igénybevétele ezentúl csak választható opció lesz.
A kormány még ebben a hónapban csökkenti az idei évre megállapított állami viszontgaranciák felső határát is, 12 800 milliárd forintról 11 200 milliárd forintra. Az intézkedéssorozatból származó megtakarításokat már a 2027-es költségvetés tervezésekor figyelembe kell venni, a jövő évi garanciakereteket pedig már az új, csökkentett pályához kell igazítani. Ez a lépés hozzájárul a költségvetés stabilitásához és a fenntarthatóbb gazdálkodáshoz.
A kabinet emellett átvizsgálja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelezését támogató állami garanciákat, különös tekintettel a tőke-, kamat- és árfolyamkiegyenlítési rendszerekre. A cél egy új stratégia mentén fokozatosan kivezetni a felesleges állami garanciavállalást. Ennek érdekében a kormány részletes, évekre lebontott kivezetési ütemtervet készít. Az MFB tőkeemelési keretét az Európai Bizottság már jóváhagyta az RRF forrásaiból, ami lehetővé teszi a KKV hitelezésre, tőkeprogramokra és lakáspiaci fejlesztésekre fókuszáló programok kidolgozását.
A folyamat részeként a kabinet a napokban egyeztetéseket kezd az Európai Bizottsággal a garanciavállalások csökkentésének módszertanáról. A folyamat lezárásaként a magyar állam augusztus végéig hivatalosan is kötelezettséget vállal Brüsszel felé az állami garanciák uniós átlagra történő leszorítására, valamint a reformintézkedések végrehajtására.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása