Egy tavaly decemberben készült felvétel tanúsága szerint Lázár János, az akkori Orbán-kormány építési és közlekedési minisztere elismerte, hogy a kabinet hibázott, mert nem készítette fel az országot a súlyos vízhiányra. Kijelentése ellentmond a Fidesz, mint ellenzéki párt, utóbbi hetekben hangoztatott álláspontjának, miszerint a májusban hivatalba lépett Tisza-kormány kizárólagos felelőssége a történelmi aszály okozta energiaválság. A felvétel rávilágít a vízellátás és az energiabiztonság körüli politikai vitákra, miközben az ország súlyos aszállyal küzd.
Lázár János a parlament üzletfejlesztési és fenntartható növekedési bizottságai előtti meghallgatáson fejtette ki véleményét. László Lóránt Keresztes, akkori független képviselő és a bizottság elnöke ekkor bírálta a kormány vízügyi stratégia hiányát. Lázár egyenesen válaszolt, egyetértve azzal, hogy tarthatatlan, ha sokkal több édesvíz hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik.
Elmondása szerint a kormányzati körökben is sokat beszélnek erről a problémáról, és már akkor 200 milliméter víz hiányzott az Alföld mezőiről. A miniszter elismerte a kormány akkori hibáját, hozzátéve, hogy tíz évvel ezelőtt kellett volna megépíteni a nagy víztározókat. Kifejezte aggodalmát, mondván, hogy az ország a teljes pusztulás felé halad, és a vízhiány brutális valóság.
Lázár szerint akkoriban még nem született döntés arról, hogy pontosan mit is akarnak tenni a helyzet orvoslására. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Bóka János hétfőn Lázár János nyilatkozatára reagálva kizárólag a Tisza-kormányt tette felelőssé a jelenlegi helyzetért. Bóka elismerte, hogy az előző kormány elmúlt évekbeli teljesítménye nem volt tökéletes, de hangsúlyozta, hogy a jelenlegi energiaválság ellenére az Orbán-kormányok 16 éves energiapiaci fejlesztéseinek köszönhetően működik az elektromos hálózat. Hozzátette, bár másként is priorizálhattak volna, a helyzet kezeléséért a jelenlegi kormány felelős. Ez a nyilatkozat éles ellentétben áll Lázár János korábbi beismerésével, amely a korábbi kormány felelősségét hangsúlyozta.
Magyarország jelenleg történelmi aszállyal küzd, ami súlyos következményekkel jár az energiaellátásra nézve. A Duna vízszintje Paksnál hétfőn mínusz 137 centiméter volt, ami kritikus helyzetet teremtett a Paksi Atomerőmű számára. Az alacsony vízállás miatt az erőmű hűtőrendszere már nem tud biztonságosan működni, ezért a három blokkból már hármat leállítottak. A cikk írásakor az utolsó turbina még üzemelt, de annak leállítása is várható volt egy-két napon belül.
A miniszterelnök hétfőn, a parlamenti pártok frakcióvezetőivel tartott találkozója után hosszan bírálta az előző kormányt. Kiemelte, hogy az Orbán-kormányok tizenhat év alatt sem készítették fel az országot egy ilyen helyzetre. Különösen azt kifogásolta, hogy elhalasztották a Paksi Atomerőmű hűtővizét biztosító szivattyúk áthelyezését és alacsonyabb vízszinthez való igazítását. A miniszterelnök szerint ezt a helyzetet örökölték meg.
A vízhiány és az energiaválság összefonódása súlyos kihívások elé állítja az országot. A Paksi Atomerőmű blokkjainak leállítása közvetlenül befolyásolja az ország energiaellátását és stabilitását. A politikai vita arról, hogy ki a felelős a jelenlegi helyzetért, rávilágít a hosszú távú stratégiai tervezés hiányosságaira. Lázár János korábbi beismerése és a Fidesz jelenlegi álláspontja közötti ellentmondás a politikai narratívák összetettségét mutatja.
Az aszály nem csupán az energiaellátást veszélyezteti, hanem a mezőgazdaságot és az édesvíz-tartalékokat is. Az Alföldön tapasztalt 200 milliméteres vízhiány súlyos gazdasági és környezeti következményekkel járhat. A vita rávilágít arra, hogy a vízügyi és energiastratégiák kidolgozása elengedhetetlen a jövőbeli hasonló krízisek elkerülése érdekében. A felelősség kérdése mellett a sürgős cselekvés szükségessége is hangsúlyos.
A miniszterelnök bejelentette, hogy a frakcióvezetőkkel folytatott megbeszélésen megállapodtak egy vízügyi stratégia kidolgozásában. Hangsúlyozta, hogy a szakértőkre bízzák a munka elvégzését, a politika szerepe pedig a legmegvalósíthatóbb javaslat kiválasztása lesz a rendelkezésre álló források alapján. Ez a megközelítés reményt adhat egy átfogó és fenntartható megoldás kidolgozására.
A miniszterelnök emellett elkötelezte magát amellett, hogy szakértőkkel együttműködve rövid távú megoldást találjanak a Paksi Atomerőmű felkészítésére egy hasonló helyzetre, amely egy-két éven belül ismét előfordulhat. Hosszú távon a kormány azon fog dolgozni, hogy az ország energiaellátása sokkal diverzifikáltabbá váljon. Ez a kettős megközelítés, a rövid távú reagálás és a hosszú távú stratégia, kulcsfontosságú a jövőbeli kihívások kezelésében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása