A hét figyelemre méltó mozgásokkal indult a devizapiacokon, ahol a magyar forint ellenállást mutatott a főbb valutákkal szemben. Az euróval szemben a forint 364 körül nyitott, míg a dollár-forint árfolyam a múlt heti 319-es szintekről 315,7-re mérséklődött. Ez az elmozdulás jelentős nemzetközi fejlemények közepette történt, elsősorban a japán jen piacán végrehajtott összehangolt intervenció és a geopolitikai feszültségek enyhülése miatt.
A hét devizapiaci dinamikájának egyik fő katalizátora a japán jen jelentős erősödése volt. Ez a fellendülés azt követően következett be, hogy a japán pénzügyminisztérium hivatalosan megerősítette az Egyesült Államokkal közösen végrehajtott jenvásárlási intervenciót. Ennek az összehangolt akciónak a célja a jen hosszan tartó gyengülésének ellensúlyozása volt, amelynek során a valuta közel 40 éves mélypontra esett a dollárral szemben, július végén megközelítve a 164-es szintet – ami 1986 óta nem látott mértékű gyengülést jelentett. Az ilyen intervenció elsődleges célja a túlzott volatilitás és a rendezetlen mozgások megfékezése volt a devizapiacon.
A legutóbbi intervenció mértéke figyelemre méltó volt. Becslések szerint a művelet körülbelül 8450 milliárd jent, azaz mintegy 52,8 milliárd amerikai dollárt tett ki, ami potenciálisan a valaha volt legnagyobb egynapos japán devizapiaci beavatkozás lehetett. Ezt az adatot a Japán Központi Bank (BOJ) közzétett számlaegyenlegeinek és a pénzpiaci brókerek előrejelzéseinek összehasonlításával számították ki. Az intervenciót követően a jen 3,3%-kal erősödött a dollárral szemben a New York-i kereskedésben, ami 2023 decembere óta a legjelentősebb napon belüli árfolyammozgást jelentette. Az ázsiai kereskedésben a jen további egy százalékkal erősödött, elérve a 155,20-as szintet a dollárral szemben, ami háromhavi csúcsnak felel meg. Ez a gyors emelkedés az előző két kereskedési napon tapasztalt több mint három százalékos ugrásra épült.
Katajama Szacuki japán pénzügyminiszter megerősítette, hogy a közös jenvásárlási művelet a pénteki New York-i kereskedési ülés során zajlott, mind a japán, mind az amerikai pénzügyminisztérium részvételével. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy Washington beavatkozása Tokió kérésére történt, hangsúlyozva a két nemzet közötti szoros szövetséget. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter is hasonlóan nyilatkozott, kiemelve, hogy az intervenció célja a jen rendezetlen árfolyammozgásainak megfékezése volt, és jelezte a további közös beavatkozások lehetőségét. Valóban, a japán pénzügyminiszter azt is kijelentette, hogy Japán szoros kapcsolatban áll amerikai partnereivel, és nem zárja ki a további összehangolt lépések lehetőségét.
Az intervencióról szóló döntés nemcsak Japán számára volt kulcsfontosságú, hanem az Egyesült Államok számára is jelentőséggel bírt. A jen leértékelődése növelte az importköltségeket és az inflációs nyomást Japánban, miközben javította exportjának versenyképességét. Washington számára a jen stabilizálása azért fontos, mert a japán állampapírpiac esetleges instabilitása felfelé nyomhatná az amerikai államkötvények hozamát. A jövőbeli intervenciók megkönnyítése érdekében Scott Bessent kifejezte az Egyesült Államok támogatását a Federal Reserve külföldi és nemzetközi monetáris hatóságok (FIMA) repo eszközének bővítésére, ami megkönnyítené Japán számára a dollárforrások biztosítását. A világ legnagyobb és negyedik legnagyobb gazdasága közötti ilyen szintű koordináció a devizapolitikában ritkaságnak számít.
A devizaintervención túl a dollár teljesítményét befolyásoló másik jelentős tényező az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus enyhüléséről szóló hír volt. A feszültségek esetleges csillapodásáról szóló hírek hozzájárultak a dollárra nehezedő nyomáshoz. Ez az olajpiacokon is megmutatkozott, ahol a Brent nyersolaj ára 8,8%-os csökkenést mutatott hétfő reggel. E napi esés ellenére a Brent ára még mindig 22%-kal magasabb volt, mint a konfliktus július eleji kiújulásakor. Az eső olajárak általában hatással vannak a devizapiacokra, gyakran kedvezve a feltörekvő piacoknak a javuló globális kockázatvállalási kedv miatt. Donald Trump elnök bejelentése, miszerint az Iránnal folytatott tárgyalások ma folytatódnak, tovább hangsúlyozta a geopolitikai feszültségek megoldására irányuló folyamatos erőfeszítéseket.
E globális fejlemények nyomán az euró is jelentős erősödést mutatott, másfél havi csúcsra emelkedve a dollárral szemben. A jövőre nézve a befektetők most szorosan figyelemmel kísérik az amerikai-iráni tárgyalásokat. Emellett jelentős figyelmet kap a héten esedékes amerikai munkaerőpiaci jelentés, mivel annak eredményei kulcsfontosságú betekintést nyújthatnak a Federal Reserve jövőbeli monetáris politikai döntéseibe, beleértve a kamatlábak esetleges további kiigazításait is. A Japán Központi Bank a maga részéről változatlanul hagyta alapkamatát a pénteki ülésén, még az intenzív devizapiaci aktivitás közepette is.
Ezen tényezők együttes hatása dinamikus környezetet teremtett a globális valuták számára, ahol a dollár ellenszéllel szembesül mind az összehangolt jegybanki intézkedések, mind a geopolitikai kockázatok csökkenése miatt. Ez a forgatókönyv potenciális lehetőségeket kínál olyan valuták számára, mint a magyar forint, hogy kihasználják a változó piaci körülményeket.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása