Donald Trump amerikai elnök vasárnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Irán között hétfőn újraindulhatnak a tárgyalások. Az elnök tájékoztatása szerint az egyeztetések washingtoni idő szerint a délutáni órákban vehetik kezdetüket, bár további részleteket nem hozott nyilvánosságra az eseményekről. A megbeszélések középpontjában várhatóan a Hormuzi-szoros helyzete és az iráni nukleáris program jövője áll majd.
A tárgyalásokra való felkészülés egy jelentős fordulatot követ, miután Trump elnök szombaton visszavonta az Irán ellen már előkészített katonai támadást. Az amerikai vezető állítása szerint ez a művelet „minden korábbinál nagyobb erejű” lett volna. A támadás leállítására három öbölmenti állam, nevezetesen Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar, valamint a teheráni vezetés kérésére került sor. Ezen szövetségesek azzal érveltek, hogy a konfliktus lezárására ismét esély nyílt a diplomáciai úton történő megegyezésre.
Trump elnök beszámolt arról, hogy a szövetségesek a küszöbön álló katonai művelet leállítását sürgették, arra hivatkozva, hogy reálisnak látnak egy megállapodást. Ez a megállapodás elsősorban a Hormuzi-szoros biztonságára vonatkozna, amely stratégiai fontosságú vízi út a globális olajszállítás szempontjából. Az öbölmenti országok reményei szerint egy ilyen egyezség megnyithatja az utat egy szélesebb körű megállapodás felé, amely Irán nukleáris leszerelését célozza. Az amerikai elnök a szaúdi koronahercegre hivatkozva kiemelte, hogy a partnerek inkább látnának egy diplomáciai megoldást, mintsem katonai eszközök bevetését. Hozzátette, hogy Irán is jelezte tárgyalási szándékát.
Az egyeztetések várható kezdetéről szóló bejelentés ellenére Trump nem említett határidőt a megállapodásra vonatkozóan. Arra a kérdésre, hogy szabott-e ilyen határidőt, az elnök úgy válaszolt, hogy „meglátjuk, hogy megy majd” a tárgyalás. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szombaton leállított amerikai katonai művelet bármikor újraindulhat. Figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés „katasztrofális” következményekkel járna Iránra nézve, és sok ember halálát okozná.
A térségben tapasztalható feszültség továbbra is magas. Az iráni partvidék egésze ellen július közepén bevezetett amerikai haditengerészeti blokád vasárnap is érvényben volt. Az amerikai Középső Parancsnokság tájékoztatása szerint a blokád érvénybe lépése óta már 35 hajót fordítottak vissza, amelyek megpróbálták megsérteni a zárlatot. Ez a folyamatos tengeri jelenlét és a blokád fenntartása is jelzi a helyzet súlyosságát és az amerikai fél elszántságát a nyomásgyakorlásra, miközben a diplomáciai megoldás lehetősége is felmerült.
A hétfőn potenciálisan induló tárgyalások tehát kulcsfontosságúak lehetnek a régóta tartó amerikai-iráni feszültség enyhítésében. A nemzetközi közösség figyelme most arra irányul, hogy a diplomáciai erőfeszítések képesek lesznek-e áttörést hozni a Hormuzi-szoros stabilitása és az iráni nukleáris ambíciók kérdésében, elkerülve ezzel egy esetleges katonai eszkalációt a térségben.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása