A Duna alacsony vízállása ismét különleges történelmi leleteket hozott a felszínre Budapesten, amelyek között egyaránt megtalálhatók a középkor emlékei és a második világháború veszélyes maradványai. A Magyar Honvédség tűzszerész ügyelete vasárnap este több robbanótestet azonosított és szállított el a folyómederből, miközben egy középkori ágyúgolyó is előkerült a part mentén, rövid időre forgalmi korlátozást okozva a fővárosban.
A folyómederben rejlő, évtizedekig, sőt évszázadokig eltemetett tárgyak gyakran válnak láthatóvá, amikor a Duna vízszintje jelentősen lecsökken. Ez a jelenség nem ritka, és rendszeresen eredményezi régészeti vagy éppen veszélyes, katonai eredetű leletek előkerülését. A mostani eset is rávilágít arra, hogy a folyó nem csupán természeti képződmény, hanem egyfajta élő időkapszula, amely megőrzi a múlt nyomait a mélyben.
Világháborús robbanótestek a Batthyány téren
A legjelentősebb és legveszélyesebb felfedezések egyike a Batthyány téri hajóállomás környékén történt, ahol a Duna iszapjából második világháborús robbanótestek bukkantak elő. A Magyar Honvédség tűzszerész ügyelete azonnal a helyszínre vonult, miután értesítést kaptak a potenciálisan veszélyes tárgyakról. A szakemberek alapos vizsgálat után azonosították a leleteket, amelyek komoly veszélyt jelenthettek volna a környezetre és az emberekre.
A tűzszerészek összesen tíz darab TMi-35 típusú harckocsiaknát találtak. Ezek a robbanóeszközök a második világháború idején széles körben használt páncéltörő aknák voltak, amelyek célja az ellenséges harcjárművek mozgásképtelenné tétele vagy megsemmisítése volt. A harckocsiaknák mellett egy kézigránátot is azonosítottak, amely szintén a világháborús konfliktusok jellegzetes fegyvere volt, és közelharcban, illetve gyalogsági műveletek során alkalmazták. Ezen felül egy kilogrammnyi vegyes gyalogsági lőszer is előkerült, ami tovább növelte a helyszín veszélyességét.
A tűzszerészek kiemelték a robbanóeszközöket, és a szükséges biztonsági intézkedések mellett elszállították azokat. A protokollnak megfelelően a leleteket a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállítják, ahol szakszerűen tárolják és szükség esetén hatástalanítják őket. Az ilyen típusú felfedezések mindig kiemelt figyelmet igényelnek, hiszen a robbanótestek még évtizedekkel a gyártásuk után is aktívak és rendkívül veszélyesek lehetnek, különösen, ha nedves környezetben, például folyómederben tárolódtak, ahol a korrózió befolyásolhatja stabilitásukat.
Középkori ágyúgolyó az Erzsébet hídnál
A világháborús emlékek mellett egy sokkal régebbi korból származó lelet is napvilágot látott. Az Erzsébet híd pesti hídfőjétől mintegy 200 méterre, a folyóparton egy középkori ágyúgolyót találtak vasárnap. Ez a felfedezés egy másik történelmi korszakba, a középkorba kalauzol bennünket, amikor az ágyúk és az ágyúgolyók már jelentős szerepet játszottak a hadviselésben, különösen az ostromok során.
Az ágyúgolyó előkerülése miatt az esti órákban rövid időre korlátozni kellett a forgalmat a környéken. Bár egy ágyúgolyó önmagában nem robbanótest, mérete és súlya miatt, valamint a lehetséges belső üregek vagy anyaghibák miatt mégis indokolt a tűzszerészek bevonása a biztonságos elszállítás érdekében. A szakemberek gondoskodtak a lelet elszállításáról, így a forgalmi rend hamarosan helyreállhatott.
Az ilyen típusú leletek, mint a középkori ágyúgolyó, értékes információkkal szolgálhatnak a korabeli hadviselésről, a folyópart stratégiai jelentőségéről, vagy akár egy-egy konkrét ostromról vagy csatáról, amely a területen zajlott. Bár a pontos eredete és kontextusa további vizsgálatokat igényelhet, a puszta tény, hogy egy ilyen tárgy a Duna partján előkerült, izgalmas betekintést enged a főváros múltjába.
Az alacsony vízállás tehát nem csupán a folyómeder morfológiáját teszi láthatóvá, hanem a történelem rétegeit is feltárja. A tűzszerészek munkája kulcsfontosságú az ilyen felfedezések biztonságos kezelésében, legyen szó akár évszázados, akár évtizedes múltra visszatekintő, de potenciálisan veszélyes tárgyakról. A Duna továbbra is őrzi titkait, amelyeket időről időre, a természetes körülmények változásával enged betekintést a felszínre.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása