Tavaly decemberben Lázár János, az Orbán-kormány akkori építési és közlekedési minisztere a parlament Vállalkozásfejlesztési Bizottságának és a Fenntartható Fejlődés Bizottságának meghallgatásán őszintén nyilatkozott az országot sújtó vízhiányról és a kormány felkészületlenségéről. Kijelentései éles ellentétben álltak a Fidesz akkori kommunikációjával, amely a történelmi aszály és hőség kialakulásáért kizárólag a májusban hivatalba lépett Tisza párti kormányt hibáztatta.
Lázár János az LMP akkori társelnöke, Keresztes László Lóránt felvetésére reagált, aki a kormány vízgazdálkodási stratégiájának hiányosságait firtatta. A miniszter elismerte, hogy „az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog.” Hozzátette, hogy a kormány hibát követett el, amikor az elmúlt tíz évben nem épített nagy víztározókat, amelyek alkalmasak lennének a víz visszatartására.
Az egykori miniszter kormányzati titokként osztotta meg, hogy a vízügy kérdése rendkívül sok szó esik kormányzati körökben. Rámutatott, hogy ma az Alföldön mintegy 200 milliméter víz hiányzik a földekről, ami brutális valóságot jelent. Figyelmeztetett: „Teljes megsemmisülés felé haladunk. Olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalomra adnak okot.” Lázár szerint nincs igazán eldöntve, hogy mit akarnak a vízügy terén, és a kormánynak nincs egy konzekvens, vidékfejlesztési és agráripari szempontokat figyelembe vevő, végigvitt döntése ezen a területen.
A HungaroMet mérései is alátámasztják a helyzet súlyosságát. Jelenleg Magyarországon olyan mértékű az aszály, hogy a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb mint 20 százalékát éri el. A felső egy méteres réteg nedvességtartalma is hasonlóan csekély, 30 százalék alatt van. A vízügyi statisztikák szerint 2021 januárja óta hét Balatonnak megfelelő mennyiségű víz tűnt el a magyarországi talajokból, aminek pótlása a korábbi módszerekkel a szakemberek szerint lehetetlen feladat.
Lázár János hangsúlyozta, hogy a meglévő árvízvédelmi tározók nem alkalmasak vízvisszatartásra, és egy Balatonnyi édesvíz hagyja el az országot, miközben Afrikában emberek ölik egymást a vízhiány miatt. A miniszter szerint a probléma nem csupán a homokhátság ügye, ahol egyébként sem érdemes kukoricát termeszteni, és a víz odavezetése sem jelentene megoldást. Javasolta, hogy ezeken a területeken érdemes lenne visszaadni a tájat a természetnek.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Magyarország történelmi aszállyal néz szembe. A Duna vízállása Paksnál vasárnap délután mínusz 133 centiméteren volt, ami miatt a Paksi Atomerőmű három blokkját már le kellett állítani. Magyar Péter vasárnap esti bejelentése szerint várhatóan az utolsó turbina is leáll hétfő reggelre, mivel az alacsony vízállás miatt az erőmű hűtése már nem lenne biztonságosan megoldható.
A VálaszOnline által bemutatott tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel. Lázár János szerint a vízgazdálkodásról folyó diskurzusban kettészakadt az ország és a politika, és egy átfogó, vidékfejlesztési minisztérium, amely az agrárágazat, az élelmiszeripar és a vízügy egészét felügyelné, segíthetne a problémák szegmentálásában és a megfelelő megoldások megtalálásában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása