Ötven évvel ezelőtt, 1976-ban rendezték meg a montreali nyári olimpiai játékokat, ahol Magyarország huszonkét érmet szerzett. A Magyar Olimpiai Bizottság idén is emlékezőtúrát szervezett a helyszínre az érmeseknek, folytatva a 2002 óta tartó hagyományt. Az esemény alkalmából reflektorfénybe került Cservenyák Tibor, az 1976-os aranyérmes férfi vízilabda-válogatott kapusa, akinek élete a sport után a tudomány, azon belül is a rákkutatás területén teljesedett ki.
Az 1976-os montreali olimpián a magyar férfi vízilabda-válogatott tizenkét év után ismét a dobogó legfelső fokára állhatott, miután egy hatos döntő csoportkörben minden csapatot legyőztek vagy döntetlent értek el. Az olaszok elleni 6-5-ös győzelem kulcsfontosságú volt, ami után a csapat lendületét már nem lehetett megállítani, így az utolsó, jugoszlávok elleni mérkőzésnek már nem volt tétje. Cservenyák Tibor Molnár Endrével osztozott a kapusposzton, akik eltérő stílusban védtek, és a nagy tornák mérkőzéseit felosztották egymás között.
Cservenyák Tibor 1970-ben került be a felnőtt válogatottba, és bár az 1972-es müncheni olimpián egyetlen gólon múlt az aranyérem, a Gyarmati Dezső vezette csapat 1973-ban vb-aranyat, 1974-ben Eb-címet, majd 1975-ben vb-ezüstöt szerzett. Gyarmati eredetileg nem számolt vele Montrealra, de Szívós István és Sárosi László kiálltak mellette, meggyőzve a kapitányt. A montreali siker után Cservenyák még játszott, de az 1982-es világbajnokságon egy vitatott gól miatt maradtak le az aranyról, majd az 1983-as Eb-n búcsúzott a válogatottól, ekkor már Svájcban élt és a vízilabdát másodállásban űzte.
Cservenyák Tibor 1976-ban, az olimpiai győzelem évében szerezte meg vegyészdiplomáját, amellyel később Zürichbe szerződött. Később a rákkutatás vált fő szakterületévé, különösen a daganatok korai stádiumban történő felfedezése, amikor még kezelhetőbbek; munkájában a pozitron emissziós tomográfia (PET) eljárására fókuszált. Svájcban szerzett szakértelmét később Debrecenben és Kaposváron is kamatoztatta, ahol laborok kialakításában segédkezett, átadva tudását a magyar szakembereknek.
Cservenyák mindkét karrierjére büszke, de az „olimpiai bajnok vegyészmérnök” megnevezést tartja a legtalálóbbnak, professzora is kiemelte, hogy a sportból hozott hatalmas akarata segítette a tudományos munkában.
Cservenyák Tibor augusztusban tölti be 78. életévét, két lánya és négy unokája van, akik közül az egyik érdeklődik a sport iránt. Családi kapcsolatai révén unokájának Willem Alexander holland király a keresztapja.
A montreali csapatból Faragó Tamás volt a legeredményesebb gólszerző, aki bár nem vett részt az évfordulós utazáson, számos anekdota fűződik a nevéhez. Cservenyák Tibor példája rávilágít arra, hogy az élsportban megszerzett fegyelem és kitartás a tudományos pályán is kiemelkedő eredményekhez vezethet, összekötve a sport és a tudomány látszólag távoli világát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása