A FŐKERT klímavészhelyzeti forgatókönyv kidolgozásába kezdett a rendkívüli vízkorlátozásokra reagálva – jelentette be Dezsényi Péter, a BKM FŐKERT főigazgatója. A szakember hangsúlyozta, hogy az öntözés teljes felfüggesztése súlyos, akár visszafordíthatatlan károkat is okozhat Budapest mintegy 400 milliárd forintra becsült zöldvagyonában. Ezért elengedhetetlen a korlátozott vízkészletek célzott felhasználása, meghatározva, mely növények megmentése élvez prioritást.
Dezsényi Péter közösségi oldalán keresztül tájékoztatta a nyilvánosságot a kialakult helyzetről. A klímavészhelyzeti forgatókönyv kidolgozása azért vált szükségessé, mert több önkormányzat és magánkert-tulajdonos is fontolgatja az öntözés teljes leállítását. Ez a lépés jelentős és hosszú távú károkat okozhatna a főváros zöldinfrastruktúrájában. A főigazgató rámutatott, hogy egy forró augusztusi időszakban a kertek és parkok öntözése normális körülmények között akár a teljes városi ivóvíz-felhasználás 10 százalékát is kiteheti. Emiatt valóban indokolt a vízfogyasztás jelentős visszafogása.
Ugyanakkor Dezsényi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a teljes öntözésleállítás nem megoldás. A FŐKERT által kezelt zöldfelületek becsült értéke megközelíti a 400 milliárd forintot, és az elpusztult növényállomány pótlása nem csupán jelentős anyagi ráfordítást igényelne, hanem évekre, sőt egyes esetekben évtizedekre is elhúzódna. Ezért a cél a víztakarékosság és a legértékesebb növényállomány megóvása közötti egyensúly megtalálása.
A FŐKERT operatív csoportja vasárnap délután ült össze, hogy kidolgozza a részletes szakmai forgatókönyvet. Erről várhatóan a következő napon, hétfőn adnak majd tájékoztatást. Addig is a főigazgató öt alapelv betartását javasolja az önkormányzatoknak és a kertek tulajdonosainak a vízhiányos időszak kezelésére.
Az öt alapelv a vízhiányos időszakra
Az első és legfontosabb alapelv szerint minden kertben és parkban prioritási listát kell felállítani. Ez azt jelenti, hogy a korlátozott mennyiségű vizet oda kell irányítani, ahol annak hiánya a legsúlyosabb és legnehezebben helyreállítható károkat okozná. Ez a stratégia biztosítja, hogy a legértékesebb és leginkább veszélyeztetett növények túlélési esélyei maximalizálódjanak.
Második pontként a FŐKERT a lakosság segítségét is kérte a közterületi fiatal fák öntözésében. Ezek a növények különösen érzékenyek a vízhiányra, és a túlélésükhöz elengedhetetlen a rendszeres vízellátás. Egy-egy ilyen fiatal fának alkalmanként legalább 50–100 liter vízre van szüksége ahhoz, hogy az öntözés tartós hatást fejtsen ki. A közösségi összefogás ebben a helyzetben kulcsfontosságú lehet a városi zöldfelületek megőrzésében.
A harmadik javaslat az öntözési sorrendet határozza meg. Az öt évnél fiatalabb fáknak kell elsőbbséget adni, mivel gyökérzetük még nem elég fejlett ahhoz, hogy mélyebbről is felvegyék a vizet. Utánuk következhetnek a frissen telepített cserjék, évelők és rózsaágyások, amelyek szintén fokozott figyelmet igényelnek a beültetést követő időszakban.
Negyedik alapelvként a FŐKERT azt javasolja, hogy a gyep fenntartása kevésbé sürgős feladat. Megfelelő körülmények között a gyep később regenerálódhat, így a rendelkezésre álló vizet elsősorban a fás és cserjés növényzet megóvására érdemes fordítani. Ez a megközelítés segít a legfontosabb zöldfelületi elemek megőrzésében.
Végül, ötödik pontként a talaj kiszáradásának lassítására is adtak tanácsot. Ezt kaszálékkal, szénával, aprítékkal vagy más zöldhulladékkal végzett takarással, azaz mulcsozással lehet elérni. A mulcsréteg segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, csökkenti a párolgást, és védi a növények gyökereit a hőségtől.
A FŐKERT már korábban is tett lépéseket a víztakarékosság jegyében: leállította az általa üzemeltetett negyven szökőkutat és vízesést Budapesten. Ezek az intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy a főváros zöldterületei a lehető legkisebb kárral vészeljék át a rendkívüli vízhiányos időszakot.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása